KGST

A KGST létrejöttekor elsősorban politikai okokból zárt tömböt alkotott, amelyre minden téren a Szovjetunió túlsúlya nyomta rá a bélyeget. A világpiactól való elzárkózás később valamelyest csökkent, de a tagállamok még a 80-as években is egymással bonyolították le külkereskedelmük kétharmadát.

KGST tevékenysége:

Egyeztette a tagállamok népgazdasági terveit, és ennek alapján hosszú lejáratú egyezményekkel szabályozta a kölcsönös árucsere forgalmát. A megállapodásokban pontosan rögzítették a szállítandó áruk listáját és mennyiségét, az egyezmények teljesítése azonban idővel egyre jobban akadozott.

A két vagy többoldalú szakosítási és együttműködési megállapodások alapján egy-egy iparágban a tagországok belső igényeit messze meghaladó termelőkapacitásokat hoztak létre. A szakosodás keretében kiemelten fejlesztett üzemek azonban nem a világpiac magasabb követelményeihez, hanem a Szovjetunió szükségleteihez igazodtak.

A kis európai KGST országok felduzzasztott nehézipara rendkívül sok nyersanyagot és energiát fogyasztott. Ezeket az igényeket a Szovjetunióból fedezték, ahol az új ásványlelőhelyek feltárására, valamint a kőolaj és földgázvezetékek lefektetésére a KGST hatalmas közös beruházásokat szervezett. A létfontosságú energiahordozók behozatala terén a kisebb tagállamok egyoldalú függőségbe kerültek a Szovjetuniótól

A KGST sosem alkotott közös vámterületeket, nem teremtette meg a tőke és a munkaerő szabad mozgásának feltételeit sem.