A mozaikszavak

A mozaikszavak

Kétféleképpen keletkeznek:

betűszó,

szóösszevonás.

Gyakran elhomályosul a jelentésük.

A betűszókat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek nyelvünkben, esetleg már az átadó idegen nyelvben valamely több­szavas név elemeinek kezdőbetűiből alakultak ki, kétféleképpen írjuk.

a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyet­tesítő) magyar és idegen betűszóknak minden betűjét (a többjegyűeknek minden jegyét) nagybetűvel írjuk, mivel legtöbbször nagybetűvel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat), KSH (= Központi Statisztikai Hivatal), ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem), TESZ (= Társadalmi Egyesülések Szövetsége), UNESCO (= United Natons Educational; Scientific and Cultu­ral Organization) stb.

b) A közszói betűszók csupa kisbetűből állnak, mivel kis kezdőbetűs szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség), tbc (= tuberkulózis), tsz (= termelőszövetkezet), tv (= televízió) stb.

A szaktudományok körében a többelemű közszói alakulatokat is csupa nagybetűkkel írt: betűszókkal szokás helyet­tesíteni: CB (= Citizen barid), DNS (= dezoxiribonukleinsav), EKG (= elektrokardiogram), NE (= nemzetközi egység),: PVC [= poli(vinil-klorid)]; URH (= últrarövidhullám) stb.

Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem: TKIVÍ (= tájak, kórok, múzeumok), TDK (= tudományos diákkör) stb. A közszói betűszót alkotó betűk nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé, tébécé, téesz, tévé stb.

A szóösszevonásokat, vagyis azokat a mozaikszókat, amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból, kisebb-nagyobb szórészletek­ből, esetleg részben kezdőbetűkből alakultak, kétféleképpen írjuk.

a) A tulajdonnévi (főként többelemű intézményneveket helyette­sítő) magyar és idegen szóösszevonásoknak az első betűjét általában nagy-, a többi betűjét kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a tulajdonneveket: Helir (= Hírlap-előfizetési Iroda), Kermi (= Kereskedelmi Mi- nőségellenőrző Intézet), Mavad (= Magyar Vadgazdálkodási és Kereskedelmi Részvénytársaság), Ofotért (= Optikai, Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesítő Vállalat), Alitalia (= ala italiana) stb. Reklámcélokból stb. a nagybetűs írásmód is szokásos MAVAD, ALITALIA stb.

b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenből átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbetűvel írjuk, tehát úgy, ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem), gyes (= gyermekgondozási segély), kisker (= kiskereskedelem), radar (= radio detection and ranging), telex (= teletype exchange), trafó (= transzformátor) stb. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbetűvel kezdjük.

A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé, sem a végére nem teszünk pontot: MTI (= Magyar Távirati Iroda), ENSZ (= Egy- sült Nemzetek Szervezete), NATO (= North Atlantic Treaty Organization), LSD (= lizergsav-dietil-amid), tbc (= tuberkulózis), Magyosz (= Magyar Gyógyszérgyártók és -nagykereskedők Országos Szövet- sége) stb.

A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyet kiejtett hangalakjuk kíván; tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit, továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót.

a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk: a BKV-nál, a MÁV-ot, az ENSZ-szel; a tsz-szel, tbc-s; tv-zik (v. tévézik), DNS-sel; stb. A csupa nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják: ENSZ-beli, MAF’C-os, TDK-s stb. A csupa nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a, e, o-t: az MTA-nak, az ELTE-n, az ETO-hoz stb.

b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Röltexszel, az Alitaliánál; gyesen (van), (a) trafója, Telexszel, telexezünk stb. De értelemszerűen: a Keravill-lal, az Elzett-tóT stb. Hasonlóképpen a betűk nevével kiírt közszói betűszókhoz: tébécés, tévézik stb. Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképzőt kap­csolunk, a létrejött szót kisbetűvel kezdjük: mavados, helirbeli stb. A kisbetűs testű szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok előtt az a, e, o-t: stukák, a Hungexpónál stb.

A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következőkép­pen kapcsoljuk:

a) A betűszókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz kötőjel­lel fűzzük az utótagokat: MTI-hír; OTP-kölcsön, UEFA-torna; tv-közvetítés; URH-adss, TIK dolgozat; Ofotért-üzlet, Alitalia-iroda; stb.

b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egy­beírjuk: telexgép, trafótekercselés stb. Hasonlóképpen: tébécészakorvos, téesztag, tévéközvetítés stb.

A sor végére kerülő mozaikszók elválasztásának a követke­zők a lehetőségei:

a) Az olyan betűszó, amelyben csak mássalhangzó vagy legfel­jebb egy magánhangzó van, nem választható el: BVSC, MLSZ, SZTK; MTESZ, NOB, ORFK; stb. A két vagy több magánhangzót tartal­mazó betűszók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: NA-TO, OR-FI stb. Elválasztás esetén a toldalékos betűszóknak a kötőjellel kapcsolt toldalékát kell á következő sorba átvinni akkor is, ha a kötőjel nem szótaghatáron áll, de a toldalék tartalmaz magán­hangzót: ELTE-re, USA-beli, ENSZ-ért stb.

b) A szóösszevonásokat, ha elválasztásukra kényszerülünk, mind alap-, mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakít­juk meg: Ag-ro-co-op, Int-ransz-mas, Ke-ra-vill, Ofo-tért; Röl-tex; Kö-zér­tig, Ma-va-dé; stb.