A különböző felszinformák keletkezése

A földrészek hosszú fejlődés eredményeként alakultak ki. Az ősi kéregmaghoz, az ősmasszívumokhoz hegységek forrtak hozzá

Ősmasszívumok: A Föld legősibb kéregdarabjaiból és a hozzájuk forrt ős-, és előidei hegységek lepusztult maradványaiból állnak.. Az ősmasszívum szerkezeti-földtani fogalom, de nem domborzati egység. Az ősmasszívumok domborzatilag lehetnek síkságok (Balti-pajzs nagy része), és hegységek is (Brazil-felföld egyes részei).

Fedetlen ősmasszívumok: Az ősmasszívumokat a külső erők koptatták, így az üledéktakaró lepusztult és kialakultak a fedetlen ősmasszívumok. Ha nem történik üledéklerakódás, akkor is kialakul. A fedetlen ősmasszívumok területén az ősi kőzetek (mélységi magmás pl.gránit, diorit, gabbró és az átalakult kőzetek pl.kristályos pala, gneisz) a felszínre is bukkannak.

Fedett ősmasszívumok: A merev ősmasszívumok a későbbi hegységképződések során emelkedtek és süllyedtek. A süllyedő ősmasszívumokra tengeri elöntések halmoztak üledékes kőzettakarót. Ezeket fedett ősmasszívumoknak nevezzük. Főként itt találhatók szerves eredetű üledékes ásványkincsek (kőszén, kőolaj). A fedett ősmasszívumoknál a kőzetek nagy mélységben találhatók.
Minden ősmasszívumban találhatók mélységi magmás ércek (vas-, nikkel-, platina-, krómérc), ezen kívül rézérc, cinkérc, az arany és az ezüst érce.

Gyűrthegységek: A hegységképződések egyik legfontosabb folyamata az üledékes kőzetrétegek gyűrődése. Az így kialakult hegységeket gyűrthegységeknek nevezzük. A Föld jelenlegi gyűrthegységei a ma is aktív lemezszegélyek mentén alakultak ki. A gyűrthegységekben egymással többnyire párhuzamos vonulatokat találunk. A vonulatok más-más kőzetből állnak (pl.üledékes, vulkáni és kristályos vonulatok). Egyes hegységek láncszerűen csatlakoznak egymáshoz.. Ezeket lánchegységeknek nevezzük. A hegységek szerkezeti formái a különböző gyűrődéses formák. A gyűrthegységek közül a Pacifikus-hegységrendszer amerikai tagjai (Kordillerák, Andok) a Föld színes és nemesfémek érceiben legdúsabb hegységei. Az Eurázsiai-hegységrendszerben gazdag barnakőszén-, kőolaj-, földgáz-, és sótelepek keletkeztek.

Röghegységek: A röghegységek részben gyűrthegységek feldarabolódásával, részben törésekkel tagolt és különböző magasra megemelt középidei üledékeken alakultak ki. A gyűrthegységek feldarabolódásakor törések éledtek fel, a törések mentén rögök emelkedtek ki, és árkok, medencék süllyedtek be. Az óidőben keletkezett Kaledóniai és Variszkuszi hegységrendszer tagjai már röghegységgé alakultak át. A variszkuszi röghegységek peremén levő egykori tengerágakban jöttek létre a Föld leggazdagabb feketekőszén-telepei.

Síkságok: A süllyedékek (tengeri, tavi medencék) kitöltésével alakultak ki. A síkság az a felszínforma, ahol a felszín viszonylagos szintkülönbségei nem haladják meg a 200 métert, a térszíni lejtése nem nagyobb 6%°-nél.
Tökéletes síkság: 1 km2-nyi területen a felszíni szintkülönbségek nem haladják meg a 10-20 métert.
Tökéletlen síkság: 1 km2-nyi területen a felszíni szintkülönbségek meghaladják az 50-60 métert.