Mássalhangzó törvények

Nyelvi szintek:

Mássalhangzó törvények

Ha a beszédünkben különféle mássalhangzók kerülnek egymás mellé, akkor ezek hatnak egymásra, az egyik mássalhangzónak vagy esetleg mindkettőnek a kiejtése megváltozik.

Mássalhangzó törvények: a mássalhangzók egymásra hatásában megfigyelhető törvényszerűségek

1)      Részleges hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat

à Zöngésség szerinti

Ø  Zöngéssé válás à népdal, versben

Ø  Zöngétlenné válás à dobszó, vízpont

      à Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük. Pl.:

            színpad, különben

2)      Teljes hasonulás: ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonlítja a másikat.

Ø  Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal (-vá,-vé,-val,-vel)

Ø  Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen

3)      Összeolvadás: két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze. Pl.: játszik, látszik, barátság, költség

4)      Mássalhangzó rövidülés: egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtem
pl.: otthon, hallgat

5)      Mássalhangzó kiesés: három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik az ejtés során kiesik
pl.: nézd meg, mondta