google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2012. december 1., szombat

Madách Imre : Az ember tragédiája


Az ember tragédiája
Keletkezése:
-
Madách: "Kezdtem 1859 február 17.-én, végeztem 1860 március 26.-án"
-1857 körül kezdett foglalkozni a témával.
-1859. február 17. - 1860. március 26.
-Elsõként Szontágh Pálnak olvasta el.
-történeti hitelesség szempontjából néhány jelentõs változtatást javasolt.
Madách elfogadta.
-Szontágh javaslatára 1861 elején átadta a kéziratot Arany Jánosnak:
- Arany elõször nem is akarta elolvasni, gyenge Faust utánzatnak vélte, majd 1861. szeptember 12-én levelet ír Madáchnak, néhány stiláris javítást javasol Ù õmiatta kerûlt a mû végére: "Küzdj és bízva bízz"
-1861. október 31-én a Kisfaludy Társaságnak bemutatja a mûvet.
-1862. január 12-én jelent meg kiadásban elõször.
-1863. - második, javított kiadás. Ez a végleges

Keletkezésének családi okai:
-felesége elhagyta
-öccse meghalt
-nõvére családját meggyilkolták

Társadalmi, politikai okok:
-az 1848-as szabadságharc bukása utáni általános kiábrándultság
a mûnek minden kor számára van érvényes mondanivalója, nem csak Madách korát veszi alapul. Ugyanis elsõsorban inkább kérdez, mint kijelent, s ezek a nyugtalanító kérdések, melyekkel a mûben foglalkozik sohasem idejemúltak
-a tragédia nem a Mo.-i nemzeti problémákról szól, az egész emberiség nevében nyilatkozik

Fogadtatás:
-általában alapvetõen pozitív vélemények
-negatív véleményeket is kapott a költemény
-többen pesszimistának tartották a Tragédiát
-Goethe Faust, Byron Káin és Ábel, Victor Hugo Századok legendája címû mûvekkel helyezték egy sorba
-néhány javítási javaslatot elfogadott Madách Madách elfogadta

jellemzõi:
-
mûfaj: 15 felvonásos drámai költemény (1. ilyen a Faust volt)
mûfaji elõzményei: -Goethe: Faust (alapkérdés: elérhetõ-e a boldogság)
-Milton: Elveszett Paradicsom (Ádám alakja, kerettörténet)
-Vörösmarty: Csongor és Tünde (parabolikus mese a boldogságkeresésrõl)
- elég hosszú - nem jó színpadra vinni
hatalmasat ölel át idõben, sok színváltás:

idõ: 1. bibliai (idõtlen idõ) /keretszínek/
2. történelmi idõ /az olvasóhóz képest a múlt, Madáchhoz képest a jelen vagy a múlt/:
-IV-V. szín: antikvitás
-VI-VII. szín: középkor
-VIII-XI. szín: kapitalizmus kora
3. jövõ /12-14. szín Ù laboratórium, ûr, jégkorszak/

tér: 1. a történelmi idõben Földi színtéren játszódik
2. az ûrjelenetnél ki kíván szakadni a szokásos térbõl Ù idõtlen tér
-minden történelmi korszak legjellegzetesebb helyét és idejét választja ki Ù fordulópontokat mutat be
azt mutatja be, ami miatt változnia kellett az adott korszaknak

-alapkérdések:
-mi az emberi élet célja?
-mi a küzdelmek jelentõsége, ill. érdemes-e küzdenünk, vagy végzet nehezedik ránk?
-mi a nagy eszmék jelentõsége a történelemben?
-milyen a férfi és a nõ viszonya?
-van-e lehetõsége az embernek a fejlõdésre, van-e emberi fejlõdés, tökéletesedés?
-az egyén és tömeg viszonya
-a tudomány szerepe az emberiség életében
-a szabad akarat problémája.
-a tragédia létrejöttének elsõdleges forrása az emberi haladásért folytatott küzdelem értelmetlenségének élménye

-drámaiság legalapvetõbb forrásai:
1. a mitikus keret konfliktusa
2. az álomjelenetek válságjellege
3. összeütközés Ádám és a tömegek között

-szerkezeti jellemzõk:
-párbeszédekre alapul, nincs benne elbeszélés
-keretes szerkezetű
-színenként önálló cselekmény
-magas szintû, emelkedett költõi nyelv

-tragédia verselése:
-Verses dráma.

-Párbeszédes részek: rímtelen ötös (10 szótagos), és hatodfeles (11 szótagos) jambusi soro
-Lírai betétek: különbözõ formájú rímes költemények
-ezeken kívül többfajta verselés található meg: -másképp halljuk az Angyalok karát, a 3fõangyal hozsannáját az Úrnak, Cluvia dalát, Hippia énekét, a Londoni színben kiszûrõdõ halk dallamot...

a mû szereplõi:
Lucifer:
-fõangyal
-nem dícséri az Úr mûvét, kétségbe vonja a teremtés értelmét Ù szerinte: "hiányzik az összehangzó értelem", hiányzik
a cél, a változás (igen kimagaslónak képzeli magát, szinte egyenrangónak az Úrral)
nem veszi tudomásul az Úr hatalmát, ezért elûzi õt, de neki adja a hallhatatlanság és a tudás fáját
(nem fél önmagától, nem fél kimondani a gondolatait)
-célja: az Úr világának megdöntése, úgy, hogy az emberi történelem teljes kilátástalanságával értelmetlenné tegye a teremtést,s így saját igazát bizonyítaná
- e célját úgy kívánja elérni, hogy megsemmisíti az elsõ emberpárt, úgy, hogy Ádámot kétségeibe hajszolja,
s így az öngyilkosságba kergeti Ù meg akarja akadályozni az emberi történelmet
-Ádám és Éva, miután kiûzetett a paradicsomból látni akarják jövõjüket, hogy érdemes-e vállalniuk a
küzdelmeket
(Ádám: Viszi-e elõbbre az embert a történelem
Éva: "Hadd lássam...Nem lankad-é el, nem veszít-e bájam?")
-Lucifer tudatos állhatatossággal mutatja meg nekik a jövõt Ù 1-1 kor hanyatlásának idõszakát mutatja be, így a negatívumok dominálnak /így az álomjelenetek nem torz képet adnak a történelemrõl/
Äa történelmet értelmetlennek akarta mutatni ádám elõtt

-szerepe a mû folyamán változik, átalakul
-kommentáló szereppel bír
-a mítoszokban az Úr és Lucifer ellentétek, itt viszont az alapkérdésekben egyetértenek
-Ádám társa kísérõje - nagy igazságokat mondd ki, hamis illúziókat leplez le
-éles elméjû kritikus
- a "fagylaló észt",a rideg tudományokat képviseli
-végzete a szüntelen bukás, de ennek tudatában is vállalja a lázadó szerepét, s minden vereség után újrakezdi a harcát
-Lucifer alakja (Szontégh Pálról mintázza), az érzelem, a lelkesedés hiányát képviseli, õ a "tagadás szelleme"

Ádám:
-a történelmi színek a kronológikusság mellett a fõhõs belsõ lelki fejlõdését is tükrözik:
-az õ tudásvágya indítja el a drámai folyamatokat - a jövõbe szeretne nézni, tudni akarja miért kell majd küzdenie, illetve érdemes-e küzdenie jövõjéért
(amikor elhagyja az urat úgy érzi, önmaga lett önistenévé)
-ahogy öregszik, cselekvõbõl szemlélõ ember lesz
-mint az eszmék képviselõje kerûl szembe a tömeggel
-a hinni akarást Ádám, kétségeket Lucifer képviseli
Lucifer a kétségeivel, bírálataival, tagadásaival azonban nem fogja vissza Ádámot, sõt ezekkel készteti mindig
újabb és újabb küzdelmekre
Ádám és Lucifer egymással szembenálló eszméket testesítenek meg
-Ádám a IX. színig formálja az eseményeket, azután csak szemlélõként van jelen

alakváltozásai:
I-III. szín:
Ádám
(Mennyek, Paradicsom, Pálmafás vidék)
IV. szín:
Fáraó
(Egyiptom)
V. szín:
Miltiádész
(Athén)
VI. szín:
Sergiolus
(Róma)
VII. szín:
Tankréd
(Konstantinápoly)
VIII.;X. szín:
Kepler
(Prága)
IX. szín:
Danton
(Párizs)
XI. szín:
"élemedett férfiú"
(London)
XII. szín:
Ádám, Falanszter ruhába öltözve
(Falanszter)
XIII. szín:
Ádám, mint öreg
(az ûr)
XIV. szín:
Ádám, mint megtört aggastyán
(a távoli eljegesedés korszakában)
XV. szín:
Ádám
(Pálmafás vidék)
Éva:
-Mindig Ádám és Lucifer között áll
velük szemben õ a sokszínû és változatos természetet képviseli - alakja színrõl-színre változik, többféle karakterben jelenik meg
hol romlást, hol menekvést jelent Ádámnak, küzdelmeinek néhol akadályozója, néhol segítõje -
- az érzelmeivel tudja visszatartani Ádámot, rávezeti a kor és a saját hibáira is
(a szerelem az emberi gyengék ellen érvényesülõ erõ)
-nagyon fontos szerepe van: õ miatta nem lehetnek most a Paradicsomban Ö mégis õ az aki örök bájával és érzelmességével képes mindig felidézni az Éden szépségét
(Éva vezeti rá a bûnre Ádámot, de õ menti meg a pusztulástól is)
-õ Lucifer legnagyobb ellenfele, hiszen vele szemben nem hatásosak kijózanító érvei, õt nem tudja manipulálni
-fiatalságát mindvégig megõrzi, és a Londoni színben egyedül õ lépi át glóriával a sírgödröt
-Ádám az õrõk férfi, Éva az örök nõ Ü minden színben meg kell lelniük egymást
(a történelmi színek fõhõsei jelképesek)

alakváltozásai:
I-III. szín:
Éva
(Mennyek, Paradicsom, Pálmafás vidék)
IV. szín:
a rabszolga neje
(Egyiptom)
V. szín:
Lucia
(Athén)
VI. szín:
Júlia
(Róma)
VII. szín:
Izóra
(Konstantinápoly)
VIII. szín:
Müller Borbála
(Prága)
IX. szín:
a márki testvére, pórnõ
(Párizs)
X. szín:
Müller Borbála
(Prága)
XI. szín:
polgárlány
(London)
XII. szín:
anya a Falanszterbõl
(Falanszter)
XIII. szín:
-
(az ûr)
XIV. szín:
az eszkimó neje
(a távoli eljegesedés korszakában)
XV. szín:
Éva
(Pálmafás vidék)
1) A mû filozófiája, eszmék megjelenése
-a dráma szerkezete Hegel történelemfilozófiájából származik:
-Hegel objektív idealista Ù idealista alapon dolgozza ki a dialektika elvét
dialektika: mindig tagadja az újat, a tagadást is tagadja, így az újabb tézis is tagadja
-a történelmet tézis-szintézis adta mozgásnak ábrázolta
-azt gondolta, hogy a nagy emberek nem szülõi a nagy gondolatoknak, csupán eszközei
(-a létezõ legmélyebb alapja az abszolut eszme, ami a tézis, szintézis, antitézis elmélete alapján bontakozik ki)
-a létnek 3 mozzanata van:
1. lét (tézis) -a tiszta lét (tézis) a kezdet, mivel az a tiszta gondolat
2. semmi (antitézis)
3. levés (szintézis)
-a mûben: 1. tézis: szolgál egy eszmét
2. semmi: csalódik benne = antitézis
3. levés: új eszme utáni vágyakozás = szintézis
(majd újból csalódás következik)
Valamennyi történelmi szín elején Ádám egy eszméért lelkesûl (tézis). A valóság eseményei azonban erre rácáfolnak (antitézis) Rádöbben, hogy az eszmét az adott körülmények között nem tudja megvalósítani és egy új eszme születik (szintézis)
-az eszmék szerepe a mûben: Az ember tragédiájában nem a történelmet akarta bemutatani, hanem azoknak az "uralkodó eszméknek" sorsát és szerepét, amelyek az õ világnézetének alapját képezték, s amelyek az 50-es évek folyamán különösen kétségessé váltak. Ezek az eszmék általános emberi törekvéseket is illusztrálnak.
(pl. dicsõség vágy, a hedonizmus, a közélettõl való elfordulás, a földi-anyagi világból való elvágyodás).
Az egyes eszmék bemutatására a történelembõl olyan korokat választott, amelyekben az akkor uralkodó eszme a kortudat szerint leginkább érvényesült. (Ezeket a korokat kronologiai rendben helyezte el.)
-A töténelmi színek konfliktusát az eszmék szülik:
Az Ádám képviselte nagy, szent eszmék és az eszméket megtagadó gyakorlat közötti összeütközés
Ä-Szimbolikus értelmû és sûrített jelenetek ezek. Az egyes jeleneteket az ellentétek törvénye hozza kapcsolatba egymással. Minden eszmére egy vele többé-kevésbé ellentétes eszme következik. Minden emberi törekvést egy vele ellentétes irányú törekvés vált fel. Ezeknek a különbözõ társadalmi képeknek közös a lényege: egyik sem képes az embert igazán boldoggá tenni

-a legjelentõsebb eszmékszmék:
Testvériség
Szabadság
Kereszténység
Tudomány
Szabad verseny

-Madách célja: az eszmék harcát az emberiség történelmének tükrében bemutatni.
Kora nagy kérdéseire keresi a választ. Ezek a kérdések azonban általános érvényûek, ettõl olyan nagyszerû ez a mû
(tét: az ember pusztulása vagy megmaradésa)
-Az eszmei mondanivaló és a téma látszólag pesszimista, azonban végsõ kicsengése elõremutató: a végsõ tanulság
az emberiség és az ember harca a felemelkedésért nem hiábavaló.

szerkezete
keretszínek: (1-3., 15. szín) Ù biblikus színeknek is szokás nevezni
-külön drámai egységet alkotnak
-itt fogalmazódnak meg a mû nagy kérdései (vitte-e elõbbre az embert a történelem, érdemes-e a küzdés)
-ezekben a színekben vannak utalások az ember céljára is:

Úr: "Küzdj és bízva bízz"
Ádám: "Az ember célja a küzdés maga"
Lucifer: "Küzdést akarok, diszharmoniát"

I. szín:
(Mennyek)
-harmónia, majd Lucifer tagadása, a teremtés bírálata Ù Lucifer számûzése a Paradicsomból, megkapja a tudás és a halhatatlanság fáját
II. szín:
(Paradicsom- ban)
-teljes összhang, Lucifer csábítása Ù Lucifer elhatározza, hogy megsemmisíti az elsõ emberpárt, hogy saját igazát bizonyítsa, miszerint õ is kezdettõl fogva létezik és képes változtatni azon amit az Úr elképzelt
III. szín:
(Paradicsom-on kívül)
-Ádám tudásvágya Ù Lucifer álmot bocsájt az elsõ emberpárra, hogy kiábrándítsa õket a jövõbõl

a történelmi színek:
IV. szín:
(Egyiptom)
tézis: az ember maximális szabadságát az örök dicsõségben és hírnévben találhatja meg:
Ádám ifjú fáraó, övé minden hatalom, dicsõség Ö mégsem boldog
(nem elégítheti ki az uralkodás öröme, hiszen mindezt nem magának köszönheti, nem harcolt érte)
antitézis: ez milliók szabadságába kerûl
szintézis: a milliók szabadságát kell megvalósítani

V. szín:
(Athén)
tézis: az elõzõ szín szintézise
antitézis:
a nép Miltiádész ellenfordul, így Ádám rájön arra, hogy a nép még éretlen a szabadságra, éretlen arra, hogy uralkodjon Ù Különbözõ demagógok hatása alatt áll a nép, nincs szabad akarata

Ádám: "Csak egyedûl én voltam bolond,
hivén, hogy ilyen népnek kell a szabadság"
szintézis:
Élvezzük az életet, csak magunkkal törõdjünk, menekülés a gyönyörbe
(hedonizmus: élvezetek mértéktelen hajszolása)

VI. szín:
(Róma)
tézis: az elõzõ szín szintézise
antitézis:
az ilyen életbe azonban hamar bele lehet unni, nem az eszmének, hanem az életformának, az élvezetekbe menekülésnek a csõdjét mutatja
szintézis:
új világot kell megvalósítani, amelyben a szeretet, a testvériség kerûl elõtérbe

VII. szín:
(Konstantinápoly)
tézis: az elõzõ szín szintézise
antitézis:
ez a szeretet nem tud megvalósulni, mivel a keresztes háborúk, az egyház tanításai dogmákká merevednek és emiatt ártatlan emberek halnak meg (emberáldozatok).
a polgárok már nem bíznak senkiben.
szintézis:
nincs értelme a dicsõ eszmék megvalósításával törõdni, így Ádám a tudományokba menekûl

VIII. szín:
(Prága)
tézis: az elõzõ szín szintézise
antitézis:
a tudós nem beszélhet a felfedezéseirõl, mert azok ellenkeznek az egyház tanításaival Ù
Ù a tudós ki van szolgáltatva a társadalomnak
(ehelyett Keplernek horoszkópokkal kell foglalkoznia Ù áltudomány)
szintézis:
menekülés az álomba, egy olyan világot akar létrehozni, amelyben az egyenlõség a szabadság és a testvériség is megvalósul (ez lenne a megtalált koreszme)

IX. szín:
(Párizs)
-ez a szín centrális helyen van, kiemelt, tartalmi és formai szempontból is középen helyezkedik el:
-a kepler szín keretet ad neki
-álom az álomban

-Ádám idáig formálója az eseményeknek, itt álmodja, hogy az, közben csupán tudós szemlélõje, majd ezután a rész után csupán szemlélõvé lép át
tézis:
az elõzõ szín szintézise
antitézis:
a nép még nem érti meg õt és kivégzik Dantont
szintézis:
nincs konkrét szintézis, de az elõbb hírdetett eszmét nem szabad feladni
Ádám nem ábrándul ki ebbõl a színbõl de ez nem a "valóság" volt

X. szín:
(Prága)
tézis: az 7. szín szintézise
antitézis:
eben a világban nem tud fejlõdni a tudomány
szintézis:
egy új világot kell létrehozni, ahol a koreszme is megvalósítható

XI. szín:
(London)
-Madách jelene, a kapitalizmus kora, megjelenik benne a kor összes jellegzetes figurája és ezzel a kor nagy problémái is (itt van a legtöbb szereplõ)
-Ádám itt már nem aktív hõs, csak szemlélõje az eseményeknk. Már nem a koreszmék képviselõje és harcosa, az ésszerüség nevében kritizálja azt, amit lát
innentõl kezdve a drámai jelleg erõsen lecsökken és a filozófiai jelleg kerûl elõtérbe

tézis: az elõzõ szín szintézise
antitézis:
az egész társadalom csak haszonlesés, minden eladó, minden áruvá vált
szintézis:
Ádám a menekülés ismét a tudományban látja, és ismét a szabadságot kívánja megvalósítani


XII. szín:
(Falanszter)
tézis: az elõzõ szín szintézise
antitézis:
a társadalmat tudósok vezetik, akik nem tûrik az egyéniséget
új kérdés a determinizmus, vagyis a természeti végzet és a szabad akarat kérdése

"E gyermeket orvosnak kell tanítani
Ebbõl pásztor lesz..."

XIII. szín:
(Ûr)
-Ádám ide menekül a földrõl, ez a szín megszakítja a történelmi utazást Ù térben és idõben is kiesik
itt Ádám tapasztalja, hogy az anyagi léttõl valóeltávolodás szegénnyé, tartalmatlanná teszi az életet
"szerelem és küzdés nélkül mit ér az élet? "
-rájött, hogy a nagy eszmékért vívott küzdelem értéke akkor sem csökken, ha nem hozza meg a remélt eredményt - feleszmélése után ismét vissza akar menni küzdeni:
"A cél voltaképpen mi is?
A cél, megszûnte a dicsõ csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja a küzdés maga"

XIV. szín:
(jeges vidék)
-A történelem vége, az ember nem tudta legyõzni a természeti végzatat. Az ember állattá alacsonyodott, tehetetlen az emberiség, sorsát már nem irányíthatja
-értékeli az összes történelmi színt: értelmetlennek találja a történelmet Ù az eszmék megvalósíthatatlanok, negatívvá lesznek (és itt már nem is születnek újak)
Ádám már nem akar többet tudni
XV. szín:
(Paradicsomon kívül)
-Ádámot nagyon megviseli az amit látott, öngyilkos akar lenni, de Éva anyasága visszatartja
-az Úr újra kegyeibe fogadja Ádámot:

"Uram legyõztél. Ím porban vagyok
Nélkûled, ellened hiába vívok:
Emelj vagy sújts, kitárom keblemet"
itt bukott meg Lucifer. Egy újabb esélyt kapott az ember.

A mû mondanivalóját Madách több helyen fogalmazza meg:
-a mû utolsó sora: "Mondottam ember: Küzdj és bízva bízzál"
Az ember tragédiájának szerkezetét kezelhetjük úgy is, hogy a mû eddigi része az elsõ szerkezeti egység és ez az egy sor a végkövetkeztetés, az összegzés és a tanulság egybesûrítése
-az Úr színben Ádám szavaival:

"A cél voltaképpen mi is?
A cél, megszûnte a dicsõ csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja a küzdés maga"

-Lucifer: "Küzdést akarok, diszharmoniát"
3) a 15. szín

-A 15. szín az elsõ hárommal együtt keresztszín, biblikus színeknek is szokták nevezni. Keretbe foglalják a történelmi színeket.
-külön drámai egységet alkotnak
-itt fogalmazódnak meg a mû nagy kérdései (vitte-e elõbbre az embert a történelem, érdemes-e a küzdés)
-ezekben a színekben vannak utalások az ember céljára is:

Úr: "Küzdj és bízva bízz"
Ádám: "Az ember célja a küzdés maga"
Lucifer: "Küzdést akarok, diszharmoniát"
filozófikus jellegûek

-ebben a színben az álomképek után Ádám fölébred Ù nagyon el van keseredve a szörnyen alakuló emberi történelem miatt. végtelen elkeseredésének oka, hogy utazása során minden Ádám által kitûzött eszme megbukott, így soha nem sikerûlt az 1-1 szín elején kitûzött célját elérnie Ô
Ô ugyanis minden történelmi szín elején ádám egy eszméért lelkesûl (tézis), a valóság eseményei azonban erre rácáfolnak (antitézis) és rádöbben, hogy az eszmét az adott körülmények között nem tudja megvalósítani, így egy új eszme születik (szintézis)
/pl.: IV. szín:
tézis: az ember maximális szabadságát az örök dicsõségben és hírnévben találhatja meg
antitézis: ez milliók szabadságába kerûl
szintézis: a milliók szabadságát kell megvalósítani/
-a probléma alapja az Ádám képviselte nagy, szent eszmék és az eszméket megtagadó gyakorlat közötti összeütközésben van
-eszmék, melyekért lelkesûlt: egyén maximális szabadsága, a milliók szabadsága, a testvériség, tudományok, szabadság, egyenlõség, testvériség, azaz az összefoglaló koreszme
-szabad akaratára hivatkozva öngyilkos akar lenni (az öngyilkosság ötletét Lucifer vetette fel Ádám elõtt)
-Ádám megint Isten fölé helyezi magát, azt hiszi, hogy szabadon dönthet, de ez lehetetlen:
az ember egyedül nem tud elérni szinte semmit, Ádám hiába próbált akármit is elérni, az Úr nélkül ez nem
sikerûlhetett neki ha Ádám meghalt volna az Lucifer gyõzelmét jelentette volna:
- Lucifer célja: az Úr világának megdöntése, úgy, hogy az emberi történelem teljes kilátástalanságával értelmetlenné tegye a teremtést,s így saját igazát bizonyítaná
- e célját úgy kívánja elérni, hogy megsemmisíti az elsõ emberpárt, úgy, hogy Ádámot kétségeibe hajszolja,
s így az öngyilkosságba kergeti Ù meg akarja akadályozni az emberi történelmet
-ha Ádám meghal azzal véget vet az egész történelemnek is, az õ szavaival élve: "vége a komédiának"
-itt már nem élnek benne azok az elhatározások, amelyeket az Ûrben fogalmazott meg:

-ott mondja ki, hogy szerinte mi az ember célja:
"A cél voltaképpen mi is?
A cél, megszûnte a dicsõ csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja a küzdés maga"

-az itteni lelkesülése azonban teljesen odavész amikor meglátja mi lett az emberbõl. az ember állattá silányodott
az Úr végighallgatja Ádám kétségeit
-Ádámot Éva menti meg az öngyilkosságtól
a férfi-nõ kapcsolat az egész mûben fontos szereppel bír, a mû folyamán hol romlást, hol menekvést jelent Ádámnak, küzdelmeinek néhol akadályozója, néhol segítõje
-nagyon fontos szerepe van: õ miatta nem lehetnek most a Paradicsomban Ö mégis õ az aki örök bájával és érzelmességével képes mindig felidézni az Éden szépségét
-Éva vezeti rá a bûnre Ádámot, de õ menti meg a pusztulástól is

Éva: -Úgy viselkedik, mintha rész sem vett volna az egész utazásban Ù
Ùa tragédiát Ádám és Lucifer szemével látjuk (mivel Ádám volt igazán kíváncsi a jövõjükre), Éva nem volt mindig jelen
annak ellenére, hogy kevesebbet van jelen Ádámmal és Luciferrel szemben õ a sokszínû és változatos természetet képviseli, alakja színrõl-színre változik, többféle karakterben jelenik meg
Ù Éva kéréséhez híven végig szép és fiatal maradt :
"Hadd lássam én is, e sok újulásban
Nem lankad-é el, nem veszít-e bájam"

Ùanya lesz, õ lesz az emberiség szülõje, ezért már örökké élni fog
("Anyának érzem, óh, Ádám magam")
-azzal, hogy biztosítva van a jövõjük, az egész emberiség jövõje is biztossá vált, így értelmetlenné vált volna Ádám öngyilkossága

-mikor ezt megtudja Ádám térdre esik és elismeri vereségét az Úr elõtt, és így Lucifer is végleg megbukott:
"Uram legyõztél. Ím porban vagyok
Nélkûled, ellened hiába vívok:
Emelj vagy sújts, kitárom keblemet" elszakad Lucifertõl és az Úr újra kegyeibe fogadja

-majd Ádám az Urat faggatja, hogy hihet-e a rettentõ álmoknak (már nem akar öngyilkos lenni, de még mindig foglalkoztatja jövõje):
"Uram rettentõ látások gyötörtek,
És nem tudom mi bennök a való"

Az Úr azonban nem fedi fel a jövõt az ember magára van utalva az arasznyi létben
-Ádám utolsó panaszára: "Csak az a vég, csak azt tudnám feledni" az Úr optimista zárszavai felelnek:
"Mondottam, ember: Küzdj és bízva bízzál"
-Az eszmei mondanivaló és a téma látszólag pesszimista, azonban a végsõ kicsengése elõremutató
a végsõ tanulság: az emberiség és az ember harca a felemelkedésért nem hiábavaló

2) a tömeg szerepe, a nõ problematikája
Tömeg-egyén:-a történelmi színekben az egymást követõ részekkel szélsõséges helyzeteket mutat meg
-a páros színekben az egyén maximális szabadságát látjuk (Egyiptom, Róma, PrágaI., PrágaII.)
-a páratlan színekben a közösség, a tömeg hatalmát mutatja be (Athén, Konstantinápoly, Párizs, London)
: -Éva szerepének jelentõsége: mindig változik
sokszor jelenléte is túlmutat a szavain - az Édeni szerelemre emlékeztet vissza
-a férfi-nõ kapcsolat az egész mûben fontos szereppel bír - a mû folyamán Éva hol romlást, hol menekvést jelent
Ádámnak, küzdelmeinek néhol akadályozója, néhol segítõje (õ segít Ádámnak fölismerni a kor és a saját hibáit)
-Évának nagyon fontos szerepe van: õ miatta nem lehetnek most a Paradicsomban Ö mégis õ az aki örök bájával és érzelmességével képes mindig felidézni az Éden szépségét
-Éva vezeti rá a bûnre Ádámot, de õ menti meg a pusztulástól is
-a mû végén Éva úgy viselkedik, mintha rész sem vett volna az egész utazásban
- a tragédiát Ádám és Lucifer szemével látjuk (mivel Ádám volt igazán kíváncsi a jövõjükre), Éva nem volt mindig jelen
annak ellenére, hogy kevesebbet van jelen Ádámmal és Luciferrel szemben õ a sokszínû és változatos természetet képviseli, alakja színrõl-színre változik, többféle karakterben jelenik meg
- Éva kéréséhez híven végig szép és fiatal maradt :
"Hadd lássam én is, e sok újulásban
Nem lankad-é el, nem veszít-e bájam"

- anya lesz, õ lesz az emberiség szülõje, ezért már örökké élni fog
("Anyának érzem, óh, Ádám magam")
-azzal, hogy biztosítva van a jövõjük, az egész emberiség jövõje is biztossá vált

a történelmi színek:
IV. szín:
(Egyiptom)
tézis: az ember maximális szabadságát az örök dicsõségben és hírnévben találhatja meg:
Ádám ifjú fáraó, övé minden hatalom, dicsõség Ö mégsem boldog
(nem elégítheti ki az uralkodás öröme, hiszen mindezt nem magának köszönheti, nem harcolt érte)

-(Éva, mint a rabszolga neje) Éva segít abban, hogy meghallja népe fájdalmas sóhaját. Éva menti meg erkölcsileg, érzékelteti vele önzõ dicsõségvágyát és ennek helytelenségét
rájön, hogy az õ dicsõsége milliók szabadságába kerûl (antitézis)
szintézis: a milliók szabadságát kell megvalósítani

-a nép inentõl végig jelen van
-az elején az egyén maximális uralma, majd a szín végén a tömeg elõtérbe helyezése
egyén-tömegkülönbözõége: néha fel-fel vet 1-1 embert, de egyben sötét marad
itt: a népnek a jajjgatáshoz, szenvedéshez való joga jelenik meg

-Éva elfelejtette férjét amikor Ádám felemelte a trónra: nagyon fontosak az érzelmek számára
V. szín:
(Athén)
tézis: az elõzõ szín szintézise
antitézis:
a szabadság-eszme, az egyenlõség torz megvalósulása taszítja a lelkesûlt Ádámot csalódásba Ù az önállóság, a nép befolyásolható:

1. a demagógok hatására halált kívánnak Miltiádész fejére, árulónak kiáltják ki
2. majd hazatérésekor hódolni kezdenek neki
3. miután a nép megtudja, hogy nem harcol tovább ismét árulónak kiáltják ki
a nagysággal, a nagy emberrel áll szemben a tömeg, emiatt nem igazi a szabadságuk, mert a nagy emberek befolyásolják õket

-a nép, az egyes ember jogilag szabad, de lelkileg mégsem az
-Éva elõször kételkedik Ádámban, ez természetes, mivel látja Ádám esendõségét
(Lucifer itt is utal a szerelemre Éva a legnagyobb, kiküszöbölhetetlen ellensége)
-majd Éva aggódik miatta
-ebben a részben is, ahogy szinte mindegyikben Éva mondja ki a lényeget: a nép azért öli meg Miltiádészt (Ádámot), hogy ne kelljen megalázkodnia
szintézis:
Élvezzük az életet, csak magunkkal törõdjünk, menekülés a gyönyörbe
(hedonizmus: élvezetek mértéktelen hajszolása)

-ebben a színben jelenik meg elõször a nagy ember és a gyáva, ingatag a nyomor által szolgává süllyesztett tömeg ellentéte


VI. szín:
(Róma)
tézis: az elõzõ szín szintézise
-Éva egy kéjhölgy, kitartott nõ, ebben a színben teljesen az eddigi karakterének visszájára fordul, azonban emlékei a múltba szállnak Ù az elveszett Éden utáni nosztalgiát ébreszti fel Éva Ádámban
lelkükben végbemegy a meglévõ világ elutasítása
-éltetõ eszme híján a közösség széthullott, egyedekre bomlott, széthullott alapvetõ emberi értékek eltûnése (nincs életcéljuk, nincs küzdés, a szerelem és az érzelmek is tompulnak)
antitézis:
az ilyen életbe azonban hamar bele lehet unni, nem az eszmének, hanem az életformának, az élvezetekbe menekülésnek a csõdjét mutatja
szintézis:
új világot kell megvalósítani, amelyben a szeretet, a testvériség kerûl elõtérbe
(Péter apostol szavaiban tûnik fel az új eszme)

VII. szín:
(Konstantinápoly)
tézis: az elõzõ szín szintézise
-középkori szín, ebben a korban tilos a szerelem
antitézis:
ez a szeretet nem tud megvalósulni, mivel a keresztes háborúk, az egyház tanításai dogmákká merevednek és emiatt ártatlan emberek halnak meg (emberáldozatok).
a polgárok már nem bíznak senkiben.
-a kereszténységért harcoló lovagnak tapasztalnia kell, hogy a felebaráti szeretet jelképébõl vérengzõ kereszt lett

-Lucifer kimondja az egyén és a történelem kapcsolatának lényegét:
a történelem szüli az egyént, nem az egyén alakítja a történelmet
-Éva és Ádám kapcsolata itt a tiszta égi szerelemre emlékeztet, de szerelmük nem teljesedhet be, mert Éva fogadalma miatt zárdába kerûl
szintézis:
Ádám nem akar többélelkesedni semmiért, így a tudományokba menekûl

VIII. szín:
(Prága)
tézis: az elõzõ szín szintézise
antitézis:
a tudós nem beszélhet a felfedezéseirõl, mert azok ellenkeznek az egyház tanításaival
a tudós ki van szolgáltatva a társadalomnak
(ehelyett Keplernek horoszkópokkal kell foglalkoznia - áltudomány)
-Éva itt másképpen jelenik meg, nem méltó Ádámhoz, sõt ki is használja õt, a pénz jelenti az állandó kapcsot kapcsolatukban Ù viszonyuk ebben a részben a legdrámaibb
itt csak a saját élete fontos neki
szintézis:
menekülés az álomba, egy olyan világot akar létrehozni, amelyben az egyenlõség a szabadság és a testvériség is megvalósul (ez lenne a megtalált koreszme)

IX. szín:
(Párizs)
-ez a szín centrális helyen van, kiemelt, tartalmi és formai szempontból is középen helyezkedik el:
-a kepler szín keretet ad neki
-álom az álomban

-Ádám idáig formálója az eseményeknek, itt álmodja, hogy az, közben csupán tudós szemlélõje, majd ezután a rész után csupán szemlélõvé lép át
tézis:
az elõzõ szín szintézise

-megjelenik a tömeg és a nagy egyéniség ellentéte A párizsi nép vérengzõ, fanatikus és befolyásolható, de nem aljas és megvásárolható
ugyanaz a tömegsellem jelenik meg, mint Athénban (1 ember kitalál valamit és a többi követi)

-Éva a Paradicsomot, a tisztaságot, az ártatlanságot képviseli, azt ami a diktatúrában elveszett
2 alakban jelenik meg:
1.
márki testvére: tiszta, vonzó
2. mint a tömeg képviselõje, így taszítja Ádámot (itt fordul csak elõ, hogy Ádám
megveti Évát
antitézis:
a nép még nem érti meg õt és kivégzik Dantont
szintézis:
nincs konkrét szintézis, de az elõbb hírdetett eszmét nem szabad feladni
Ádám nem ábrándul ki ebbõl a színbõl de ez nem a "valóság" volt
-ez az egyetlen szín, amit bizakodás követ

X. szín:
(Prága)
tézis: az 7. szín szintézise
antitézis:
eben a világban nem tud fejlõdni a tudomány
szintézis:
egy új világot kell létrehozni, ahol a koreszme is megvalósítható

XI. szín:
(London)
-Madách jelene, a kapitalizmus kora, megjelenik benne a kor összes jellegzetes figurája és ezzel a kor nagy problémái is (itt van a legtöbb szereplõ)
-Ádám itt már nem aktív hõs, csak szemlélõje az eseményeknk. Már nem a koreszmék képviselõje és harcosa, az ésszerüség nevében kritizálja azt, amit lát (a magasból még bizakodva vizsgálja a nyüzsgést, közelrõl azonban fokozódó ellelnszenvvel fordul el tõle)
innentõl kezdve a drámai jelleg erõsen lecsökken és a filozófiai jelleg kerûl elõtérbe

tézis: az elõzõ szín szintézise
-Ádám itt már elkezd öregedni, Éva szép és fiatal marad
-Éva ártatlansága csak színlelt tulajdonság, csak az érdekei irányítják, kapcsolataiban is ez érvényesûl
a nõ bûne itt is a koré, mely a szerelmet áruvá aljasította

temetõjelenet: az emberek maguk ássák meg sírjukat, s egymás után beleugranak
csak Éva nem zuhan a pusztulásba, glóriával dicsõülten felemelkedik
-a társadalom széthullása
-a szerelem, a költészet, az ifjúság diadalmaskodott Éva által (Éva itt már nem az aki a színben volt,
itt már a Paradicsomi tisztaságot ábrázolja)
Ádám ekkor döbben rá az igazi szerelem tisztaságának értékére
antitézis:
az egész társadalom csak haszonlesés, minden eladó, minden áruvá vált
szintézis:
Ádám a menekülés ismét a tudományban látja, és ismét a szabadságot kívánja megvalósítani

XII. szín:
(Falanszter)
tézis: az elõzõ szín szintézise
antitézis:
a társadalmat tudósok vezetik, akik nem tûrik az egyéniséget
új kérdés a determinizmus, vagyis a természeti végzet és a szabad akarat kérdése

"E gyermeket orvosnak kell tanítani
Ebbõl pásztor lesz..."
-a falanszter társadalmában mindenki egyenlõ ez negatív fejlõdés, mivel ettõl nem lesz jobb az emberiség sorsa - megvan az oka amiért ott élnek (eszkimójelenet támasztja alá)
-Éva itt egy anya akitõl elszakítják gyermekét, tehetetlen az anyai szeretet eltûnését jelképei
(elõrevetíti Éva terhességét)
Ádám meg akarja akadályozni ezt, a büntetése elõl Lucifer menekíti ki az Ûrbe

XIII. szín:
(Ûr)
-Ádám ide menekül a földrõl, ez a szín megszakítja a történelmi utazást térben és idõben is kiesik
itt Ádám tapasztalja, hogy az anyagi léttõl valóeltávolodás szegénnyé, tartalmatlanná teszi az életet
"szerelem és küzdés nélkül mit ér az élet? " Évára emlékezik
-rájött, hogy a nagy eszmékért vívott küzdelem értéke akkor sem csökken, ha nem hozza meg a remélt eredményt - feleszmélése után ismét vissza akar menni küzdeni:
"A cél voltaképpen mi is?
A cél, megszûnte a dicsõ csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja a küzdés maga"

XIV. szín:
(jeges vidék)
-A történelem vége, az ember nem tudta legyõzni a természeti végzatat. Az ember állattá alacsonyodott, tehetetlen az emberiség, sorsát már nem irányíthatja
-Éva elõtt Ádám és Lucifer isten képében tündököl, Ádámot megrémíti, hogy ennyire lealacsonyodott az ember (az emberi fajal együtt az istenkép is alacsonyodott)

-értékeli az összes történelmi színt: értelmetlennek találja a történelmet Ù az eszmék megvalósíthatatlanok, negatívvá lesznek (és itt már nem is születnek újak)
Ádám már nem akar többet tudni
XV. szín:
(Paradicsomon kívül)
-Ádámot nagyon megviseli az amit látott, öngyilkos akar lenni, de Éva anyasága visszatartja
a legvégén is Éva tudta csak megmenteni Ádámot
-az Úr újra kegyeibe fogadja Ádámot:

"Uram legyõztél. Ím porban vagyok
Nélkûled, ellened hiába vívok:
Emelj vagy sújts, kitárom keblemet"
itt bukott meg Lucifer. Egy újabb esélyt kapott az ember.

2 megjegyzés:

Úzbence írta...

Ez idáig a legjobb elemzés és összefoglalás a műről,amit eddig máshol olvastam! Köszönöm!Szuper!

Unknown írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

Megjegyzés küldése