Katona József élete és munkássága

katona józsef (1791-1830)

1791. november 11-én Kecskeméten született, iparos családból származik. Kecskeméten és Pesten tanult. Filozófia tanfolyamot végzett Szegeden, majd Pesten. 1810-ben a pesti egyetem jogi karán kapcsolatba kerül a második magyar színtársulattal. 1812-től német regények dramatizálásával vagy egyéb művek szabad átdolgozásával foglalkozott, írt olyan eredeti műveket is, melyeknek forrása maga a történelem - pl. Ziska (dialógja 1819), Jeruzsálem pusztulása (szomorújáték), színészkedett is, 1812-től főszerepeket is vállal, sőt még rendezősödött is. Reménytelenül szerelmes Széppataki Róza színésznőbe, kinek levélben tárta fel érzelmeit (aláírás: K. J.). 1815 drámapályázatra írta a Bánk bánt, a pályázatot Döbrentey Gábor folyóirata, az Erdélyi Muzeum hirdette meg, hogy majd a pályanyertes darab lesz a kolozsvári "kőszínház" megnyitódarabja. A Bánk bánra fel sem figyelt a bírálóbizottság (az átlagos művek tetszettek nekik - divatdarabok) és az 1818-ban kihirdetett eredményről Katona nem is értesült. E kudarc véglegesen elhallgattatta benne az írót és a színháztól is végleg elfordult. 1815 ügyvédi vizsgát tett, 1820-ig ügyvédként dolgozik Pesten. A Bánk bánt barátja Bárány Boldizsár - Rosta címmel hozzáértő kritikát írt róla, majd segítségével átdolgozta és székesfehérvári színészekkel elő akarta adatni művét (végleges változat 1819-ben). A cenzúra színházi előadását megtiltotta, mivel "Bánk nagysága meghomályosítja a királyi házat", de könyv alakban megjelenhetett 1820-ban. Katona elhagyta Pestet és Kecskemétre ment városi tisztviselőnek - 1820 alügyész, 1826 város főügyésze lett. Kecskemét történelmének megírását tervezi, de csak részletek készülnek belőle. 1830 szívszélhűdésben meghal. 1833 a Bánk bánt bemutatják Kassán (Udvarhelyi Miklós jutalomjátéka). 1834 Kolozsváron, 1835 Budán, 1836 Debrecenben is bemutatják. Operaváltozatát Egressy Béni szövegére Erkel Ferenc zenésítette meg 1861-ben.

Egy pályázatra írta Katona:

1815-ben az Erdélyi Múzeum (Döbrentey Gábor lapja) drámapályázatot hirdetett- eredeti magyar dráma írására.

A cél: a díjnyertes darabbal nyitják meg a kolozsvári kőszínházat.

A darab fogadtatása:

- sorsáról semmit nem tudunk ® örök irod.tört. kérdés marad: megérkezett-e egyáltalán?

- nem volt sem a bírált, sem a méltatott művek között,

- a lapban 7 műről ejtettek szót a beérkezett 12-ből,

- Katona mindezt kudarcként élte meg, ám: eredeti formájában aligha győzhetett volna darabja.

1819-re átírja a darabot:

- 1816/17-ben Bárány Boldizsár (Katona dramaturg barátja) Rosta (bírálat) c. művében  foglalkozott a művel.

- Gyakorlott dramaturgként nagyszerű tanácsokat adott ® a 2586 eredeti sorból csak 344          maradt azonos az eredetiével.

- Az útmutatásokat követve Katona tehát átdolgozta a darabot.

- A végleges változat létrejöttét a székesfehérvári színház pesti vendégszerepléséhez szokás       kötni.  bemutatót ugyan betiltották, de a könyv kinyomtatását a cenzor engedélyezte, így az           1820-ban megjelent.

Bánk bán szerkezeti felépítése, kompozíciós kérdései; sorskérdések a műben

1. Szerkezete

I.)                 Kibomlik a drámai alapszituáció:

    Helyszín: a palota.

Az Előversengés és az I. felvonás első része:

- Biberach és Ottó / Gertrud és Ottó párbeszéde  ® utal arra, hogy az események gyorsulni fognak.(Gertrudis haza akarja küldeni Ottót feltűnő viselkedése miatt. Melinda már visszautasította Ottót.)

·         Bánk a király távollétében Gertrud gyakorolja a hatalmat, a palota dőzsölések színhelye.(Éppen bál zajlik.)

- Ottó ki akarja használni a kínálkozó alkalmat, amíg Bánk távol van. Biberach porokat ad Ottónak, Gertrudis szavai célzatosak, kétértelműek, biztatják Ottót.

-  A magyar urak elégedetlenkednek.

Minden szereplő színre lép (a királyt kivéve) - kibontakoznak a viszonyok:

                                      idegenek                                 magyarok

     a merániak, Biberach, Mikhál és Simon           a lojálisok (Solom), a sértettek, Tiborc, Bánk

II.) Bonyodalom kezdete

Az I. felvonásban: Bánk hazatér.

Rádöbben, hogy mind magán -, mind közemberként érintett.

     a titkos gyűlésen jelszó: Melinda;  kihallgatja Ottó és Melinda beszélgetését

                                      Melinda eszköz:

                                      - Bánk megnyerése az ügynek;

                                      - Ottó szórakoztatásának eszköze.

Bánk azonban nem lát tisztán: két dolog köti ® a királyi szék, hűség; (köz)

                                                                            a család szeretete. (magán)

                                                                            (Monológjából kiderül, hogy vívódik.)

Bánk a hivatali kötelességek mellett dönt: lecsendesíti a békétleneket, de elveszíti közben magánéleti boldogságát.

III.) A Bonyodalom  kibontakozása:

II. felvonás - a közéletiség dominál - Bánk a békétlenekhez megy, Petur felnyitja a szemét;

 Bánknak sikerül lecsendesítenie őket (érvei: testvérharcot szül, a múlt átkai); közben kiszolgáltatja feleségét Ottónak. A betoppanó Biberach céloz rá - Bánk elindul megtudni, hogy mi történt.

III. felvonás  - a magánélet dominál:

In medias res kezdéssel indul: a két felvonás közti előzmények fontosak: Bánk és Izidora jelenete

     Melinda férje bocsánatáért könyörög - ám Bánk ellöki magától az asszonyt - megtagadja       mint feleséget és mint anyát is. Ám először merül fel a királyné meggyilkolásának gondolata

     ekkor még nem ölheti meg, mert csupán személyes haragból tenné.

     Ezért fontos, hogy épp ezután mondja el Tiborc a panaszát.

® minden szál Gertrud felé mutat.

Ottó leszúrja Biberachot (bevallja, hogy csak a haszon kötötte Ottóhoz, hogy mindent elmondott Bánknak, megzsarolja: mást dolgokat is tud róla -- Fülöp király gyilkosa is Ottó.

Az érkező Myskának mielőtt meghalna elmondja, hogy Ottó a gyilkosa.

IV.felvonás - ismét a közélet kerül előtérbe - a drámai küzdelem csúcsa:

Gertrud nagyhatalmi terveit szövögeti (olvasatlanul dob félre egy fontos levelet - más tartományokban is fellázadtak ellene.

Izidora elbocsájtását kéri: fokról fokra döbbenti rá Gertrudot  az őt fenyegető veszélyre:

Ottót szerette, de az gyilkossá lett (Biberach) és aljasul elcsábította Melindát;

Bánk hazatért és mindent tud;

Gertrudis ekkor még úgy véli, el tudja simítani az ügyet - Melindát hívatja, aki zavarodottan viselkedik, de megvádolja; ráolvassa bűneit -- eltávolíttatja az udvarból;

majd Bánkot hívatja - de Katona késlelteti a személyes találkozást - előbb Mikhál érkezik:

      Szintén megvádolja a királynét --Mikhálra nem hallgat, elfogatja;

     Bánk csak ekkor érkezik meg®

IV.) A tetőpont: a királyné meggyilkolása.

Gertrudis támadólag lép fel (Bánk lopva jött haza, Izidorát megsértette), ám Bánk fenyegető - vádakkal illeti. Gertrudis tőrt ránt - Bánk kicsavarja a kezéből és leszúrja: utolsó szavaival az ország romba döntőjének és aljas kerítőnek nevezi a királynét.

V.) Megoldás:

Bánk tettének mérlegelése a király előtt. Felgyorsulnak az események:

Myska a pártütők hírét hozza - azok már kinn verekednek;

a haldokló Gertrudis ártatlannak vallja magát -- a gyilkosa Ottó;

Ottó elmenekül.

Három egymásra fokozódó jelenet következik  - egy tablószerű zárójelenetben a már megérkezett király is jelen van:

- Myska vallomása; Solom átka;

- Petur szavai,

- Melinda holttestének behozatala.

A király ugyan megbocsájt Bánknak (belátás, az addig elolvasatlan levél).

Bánk számára az a büntetés, hogy egyedül marad.

A szerkesztés jellemzői:

- Katona fő eszköze a tömörítés: a cselekmény ugyanis hosszabb időt ölel fel (Melinda eltávolítása, a király hazatér).

- A mű klasszicizmus felé mutató vonásai: a felvonások egymásra épülése,

                                                           klasszicista rend és arány érvényesül,

                                                           színhely és cselekmény egysége 1-1 szakaszon belül,

                                                           az i. és IV. szakasz időegysége.

-  Attól eltérő vonások:

     a tettek ábrázolása a nyílt színen,

     eltérő helyszínek,

     durvaság, nyerseség ábrázolása.

-  A felvonások és az Előjáték in medias resszel indulnak.

     Nagy a szerepe a felvonások közti időnek:

                   - II-III. között zajlik le: Bánk és Izidóra, Bánk és Melinda párbeszéde;

                   - IV-V. között: a király hazatérése, leszámolás a lázadókkal, Ottó megöli Melindát.

-  A felvonások hangsúlyos jelenettel záródnak - nyomatékos zárlattal - mindig berekesztenek 1-1 eseménysort:

- Bánk monológja

- Petur szavai

- Biberach halála

- Gertrudis halála

- Endre engesztelő szavai

-  Az író gyakran él a késleltetés eszközével: pl. Bánk-Gertrudis szembesülése egymással, az elolvasatlan levél, a békétlenek megmutatása.

Sorskérdések a műben

Az alaptörténet a 13.sz.-ban játszódik, de jól kirajzolódnak benne a reformkor aktuális kérdései:

- Idegen uralom alatt élünk (az eredeti Előversengésből árad az idegengyűlölet).

     A magyarságot elnyomó élősködő hatalom:

     - erősnek érzi magát a napóleoni háborúk után,

     - úgy vélte, eljött az idő MO. bekebelezésére,

     - nincs többé szüksége a rendek jóindulatára,

     - letér az alkotmányosság útjairól:

                   rendeletekkel igazgat,

                   állandó pénzleértékelésekkel próbálja a birtokosoktól visszavenni azt, amit                           kifizetett a hadiszállítások idején;

                   mohó és erőszakos.

- Ez a magatartás egyaránt minden réteget sújt:

     - a jobbágyságot: pol.-i fórumuk, érdekképviseletük nincs; nyomorognak, éheznek,

     - a középréteget: először ők mennek tönkre a folyamatos pénzleértékelések miatt,

                   tiltakozni nem tudnak - az ogyúlést nem hívja össze.

     - a főurakat is sújtja az infláció:

                   nehezen találnak közös hangot a köznemességgel, a néptől félnek,

                   egyre inkább mellőzöttnek érzik magukat, az udvarnál megbízhatatlannak számít.

- Katona az idegen hatalommal való szembefordulást és ennek következményeit mutatja be.

     Mindenki ezen jajong, erről beszél. Céljuk azonos, de a vezérlő ok más és más:

     Bánk - a nemzet egészét félti,

     Petur - az ősi jusst siratja,

     Tiborc - a napi betérő falatot panaszolja.

-  A konfliktusok egyértelműek:

a.) Első pontja a nemzeti kérdés:

- az idegenek és a magyarok szembenállása,

- az a kérdés, hogy ki a magyar és ki nem ® az a magyar, aki annak vallja magát, és aki kiérdemli (ezért pl. nem idegenek Melinda bátyjai).

b.) A hatalom megszerzése, megtartása:

- elnyomó és elnyomottak nyílt és rejtett háborúja,

     itt ugyanazok csatáznak, mint a nemzeti kérdésben:

     a hatalomból fokozatosan kiszorított magyarok harcolnak az őket kiszorító idegenekkel,

     ebben a harcban a magyarok sorsára jutott idegen is magyarnak érzi magát,

az idegen hatalomban helyzetét biztosított magyar pedig igyekszik kimaradni a konfliktusból (Solom).

-  Petur felvázolja a sérelmeket:

     - a politikai jogok eltiprását,

     - a katonai elnyomást (atyáink várait...);

de:

- a nemesség magatartásával sem elégedett: keserűen fakad ki az ingadozó v. udvarhű urak ellen; (A  nemesi ellenállás korának nemese - indulatos, idegengyűlölő, a nemesi-nemzeti büszkeség jellemzi.)

-  Tiborc panasza a jobbágyság évszázados nyomorát és kegyetlen sorsát tárja föl.

-  Bánk olyan kettősséget hordoz, ami Katona korában sok konfliktus forrása volt:

     viselkedésében összeütközik a feudalizmus és a haladáskettőssége.

-  A mű végső kicsengése Katona politikai eszményét mutatja:

     a válságot csak nemzeti király által vezetett önálló állam oldhatja fel, ahol --

     -- idegenek és magyarok megférnek,

     -- a főnemesség vezető helyére kerül,

     -- a jobbágyok anyagi biztonságban élnek,

     -- személyes és nemzeti méltóságot nem tiporják el.

A Bánk bán keletkezéstörténete, forrásai, a téma az irodalomban, a mű utóélete és ért.lehetőségek, nyelve, Katona kapcsolata a magyar színjátszással.

Utóélete:

- a színházi ősbemutató végül Kassán volt - 1833;

- a további bemutatók: 1834 - Kolozsvár;

                                      1835 - Buda;

                                      1836 - Debrecen.

- 1848. márc. 15- én ezt játszotta a Nemzeti Színház (Laborfalvy Rózával a főszerepben).

- 1861-ben készítette el Erkel Ferenc az operaváltozatot.

A téma az irodalomban:

Katona - korának divatját és saját vonzódását követve - történelmi témák után kutatott, így talált rá  Bánk bán közismert történetére. A darab tehát  valóságos történelmi eseményeken alapul ® a téma az 1213-as pilisi királyné-gyilkosság.

-  II. Endre német feleséget hozott az országba, akit a magyar főurak gyűlöltek. A király szinte folytonosan hadakozott, ezért nagy adóterheit a nemességet is sújtotta.

-  Felesége és annak rokonainak hatalmaskodása egyaránt sértette a nemességet és sújtotta a jobbágyságot is

-  A történelmi pletykák szerint a nemzeti sérelmekhez egyéni is társult: a királyné bűnös volt abban, hogy testvére, Ottó bódító ital segítségével elcsábítsa Bánk nagyúr feleségét..

Mindezek oda vezettek, hogy a titkos főúri összeesküvők a pilisi parkerdőben meggyilkolják  a királynét.

- Az összeesküvés széles bázisú konszenzussal folyt. Maga az esztergomi érsek is belekeveredett. Amikor kikérték a véleményét, egy azóta szállóigévé vált talányos mondattal válaszolt:

"A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki beleegyezik én nem ellenzem azt."

- Fokozza a dolog rejtélyességét, hogy a bűnösök - egy bűnbak kivételével (Petur) - bűnbocsánatot nyernek, sőt fontos állami pozíciókat töltenek be a későbbiekben is.

A téma már a történés korában belekerült az évkönyvekbe .

Feldolgozta a Kálti Márk-féle Képes Krónika is (Nagy Lajos kora), majd Thuróczy krónikája, és Heltai is (15-16.sz.).   Innen veszi át a 15. sz. végén Bonfini (humanista olasz író), aki által bekerült a téma a világirodalom vérkeringésébe.

     Három  jelenetet emel a középpontba: a csábítás - Gertrud segédletével;

     Bánk és Melinda párbeszéde - Bánk eltaszítja magától az asszonyt;

     egy tablójelenet: a véres tőrrel megjelenő Bánk és a király párbeszéde.

     Kiemeli Gertrud bűnrészességét, az erkölcsi tanulságot, és rokonszenvet érez Bánk iránt.

A 16.sz.-ban a téma Hans Sachs révén bekerül az iskolai színjátszásba.

A múlt században katona mellett még hárman foglalkoztak vele:

     Grillaprzer (osztrák író);

     Horváth József Elek;

     Kisfaludy - aki tervezte a téma feldolgozását.

Katona szabadon használta  a meglévő forrásanyagot. A cselekmény szerkesztésében és a jellemábrázolásban hatott rá: Shakespeare, Schiller és Weber.

Értelmezési lehetőségek:

A tragédia értelmezése sokféle kérdést vet föl:

- politikai v. szerelmi tragédia? - egyértelmű v. bonyolult? - vétkes-e a királyné?

- mi Bánk bűne, megérdemli-e a büntetést?

A Bánk bán szövege alig százlapnyi, ám a magyarázat és vita róla száz kötetben sem férne el.

A legjelentősebb értelmezések tragikumfelfogásban különböznek - ám nemcsak cáfolják, de ki is egészítik egymást. Így a Bánk bán politikai és szerelmi tragédia egyidejűleg.

Gyulai Pál:

a királyné megölése bűn - érte kijár a bűnhődés és a hősnek járó szánalom;

a királyné nem felelős Melinda sorsáért, sokkal inkább Bánk.

Arany János:

Gertrudot felelősnek tartja - mert szavaival Ottót bátorítja;

de vétkes Bánk is, hisz királynégyilkos.

Sőtér István:

Bánk nem bűnös - tettének erkölcsi indítéka van;

érzelmi veszteség éri - és M. halála kiheverhetetlen fájdalom számára.

Barta János:

Bánk nem Gertruddal, hanem Melindával szemben követ el tragikus vétséget ® mert amikor visszatér, nem a feleségéhez megy, hanem a békétlenekhez, így kiszolgáltatja az asszonyt Ottónak;

a baj bekövetkezése után megtagadja benne a feleséget és az anyát, így őrületbe kergeti;

később sem maga védelmezi, Tiborcra bízza;

mindezek sorsszerűen idézik elő Melinda halálát.

Nyelve:

Nyelvújítás előtti, ódon nyelv. Ez jól illik a tragédia zord világához.

Szókincse kb. 3000 szó, azonban képei hatásosak: erős, jelképes erejű szavak hálózzák be a művet: ilyenek pl. a lánc-, a vakság-, a látás-                                      motívumok.

Másrészt az író a szereplőket egyéniségüknek és lelkiállapotuknak megfelelően beszélteti:

pl. Ottó gyávaságát hiányos, tétova mondatok jellemzik;

Biberach talányosan fogalmaz, ravaszul, sok indulatszót használ;

Tiborc panaszában népnyelvi szavakat figyelhetünk meg.

Katona kapcsolata a magyar színjátszással:

Katona még joghallgató korában bekapcsolódott a magyar színházi életbe. Békési József néven szerepelt, de író és dramaturg is volt. (Ekkor ismerkedett meg Széppataki Rózával -- szerelem--csalódás.)

Első művei fordítások, magyarítások voltak, később eredeti darabokat is írt: Ziska, Jeruzsálem pusztulása, István, a magyarok királya.

A színjáték helyzete nem túl kedvező ebben az időben:

-          egészen 1837-ig (Pesti Magyar Színház, később 1840-től mint Nemzeti Színház) nincs állandó épület Pest-Budán a magyar színjátszás számára;

-          hiányzik a városi közönség,

-          de hiányoznak a jó eredeti darabok is -- éppen ezt a hiányt pótlandó hirdette meg az Erdélyi Museum a drámaíró pályázatát, amelyre  a Bánk bán első változata is készült.

A Nemzeti Színház létrejöttéig három színtársulat emelkedik ki:

-          az 1790-1796 között működő Kelemen László-féle színtásulat;

-          az ún. második magyar színtársulat (1807 és 1815 között) - valójában kolozsváriak voltak, csak vendégszereplésre érkeztek Pestre (Déryné, Udvarhelyi Miklós);

-          a székesfehérváriak - akik 1819-es vendégszereplésük alkalmával bemutatták volna a Bánk bánt.

Katonát szoros szálak fűzték a színházhoz, ám miután Kecskemétre hazaköltözött, ez a kapcsolat megszakadt. De hogy a színjáték mindig is szívügye maradt jelzi, hogy Mi az oka, hogy Magyarországon a költőszíni játékmesterség lábra nem tud kapni? címmel tanulmányt írt, melyben összefoglalja a magyar színjátszás problémáit.

Bánk tragikuma

1. Rövid bevezető:

- a tragédia keltekezéséről, témájáról.

2. Főhőse: Bánk bán, akire a király távollétében óriási terhek hárulnak: ő a törvényesség legfőbb őre.

- Országjárása során személyesen tapasztalta az általános nyomort és elégedetlenséget;

- a királyi udvarba érkezve látja a dőzsölést, mely ellentéte és oka az ország helyzetének;

- Petur, a hatalomból kiszoruló főnemesség lázadáshoz hívja őt haza ® kettős jelszóval: "a         haza és Melinda". Ők már régen sejtik Ottó szándékait - jó alkalomnak tartják, hogy Bánkot      megnyerjék ügyüknek;

- Tiborc pedig a parasztság szószólója -- megjelenései egyre hatásosabbak.

Bánk mindezekből megbizonyosodik, hogy az egész nemzetet érinti a jogtiprás.

3. Hamarosan ráébred, hogy a zsarnokság nemcsak a nemzeti szabadságot tapossa el, de a személyi szférába is behatol: ® feleségét Ottó el akarja csábítani.

Így Bánk döbbenettel tapasztalja, hogy minden téren "bele van keverve".

Az országos sérelmekhez " bánki sértődés" fog kapcsolódni -- "két fátyolt szakasztok el...".

Fő konfliktusát az adja, hogy:

     mint államférfi                                                             és mint magánember is érintett

a haza sorsa kapcsán                                                             Melinda révén

                                 a szálak egyaránt Gertrudhoz vezetnek

cél: a szabadság                                   és a                        becsület

                                 helyreállítása lesz Bánk feladata,

de ez csak úgy lehetséges, ha Bánk megváltoztatná azt a hatalmi rendszert, amelynek őréül van megbízva.

A küzdelem így a régi énje és az új elhatározása között bontakozik ki.

Az I. szakasz (felvonás) végén még Bánk nem látja tisztán helyzetét és feladatát.

Feltétlenül eleget kíván tenni  -- az államférfiúi

                                           és -- az apai, családfői, férji kötelességeinek is.

Mindkettő mögött a "becsület és a jó hír" motívuma áll.

Így tehát férji-apai szerephez és a nádori méltósághoz kapcsolódó "tündéri láncokat" (Arany J.) kell eltépnie, hogy lelkiismerete szerint cselekedjen.

A két fő motívum felváltva és váltakozó erővel viszi előre a művet.

4. A II. szakaszban (felv.) a közéleti szál kerül előtérbe.

     Itt Bánkban felülkerekedik a lojalitás.

     Átérzi a nemesek sérelmeit, de a testvérháború elkerülése végett még a trónt védi. (Mert a     harc a szegényeket, ártatlanokat még jobban sújtaná.

     A hazát egyelőre megmentette, ám ugyanezen éjszakán elveszíti családi boldogságát.

5. Későn érkezik megvédeni Melindát -- a III. szakasz (felv.) elején ezt láthatjuk.

     Bánk Melindával úgy viselkedik, mint aki a családhoz fűződő "tündéri láncokat" széttépte:

     - Melindát hazugnak nevezi, mint anyát és feleséget is eltaszítja);

     - kisfiát megátkozza.

     Az asszonyon a téboly jelei mutatkoznak.

     Bánkban pedig először merül fel a gondolat, hogy megöli a királynét.

     (Aljas kerítőnek gondolja-- hallotta az Ottó-Gertrudis jelenetet, de nem tudja, hogy   Biberach porokat adott át Ottónak.)

     A gyilkossággal lemosná a becsületén a foltot, de az író itt még ebben meggátolja:

     ® előbb még el kell hangoznia a Tiborc-panasznak, hogy Bánk ne csupán önös sérelmekből öljön.

     Tiborc panasza viszont megerősíti Bánkot abban, amit országjárása során tapasztalt, ill.          amiket a nemesek sérelmeztek.

     Tiborc is mindennek okául a királynét nevezi meg.

     (T. monológját meg-megszakító rövid zaklatott kiáltások Bánk lelkiállapotát tükrözik, aki      szinte önmagával vitatkozik: - helyes-e a terve;

                                                   - szabad-e a királynét megölnie?

     Kételyek közt hányódik: "Oh, buzogj vér!" ---  "Tűrj békességgel!"

     Míg végül a személyes sérelem és Tiborc szavai által a nemzet és személyes sérelmei   egyesülve felülkerekednek a lojalitáson.

6. A IV. szakaszban (felv.) következik be -- több késleltető epizód után -- Bánk és a királyné összecsapása.

A királyné kezdetben visszafogott,

Bánk pedig a provokatív kérdésekre válaszolva még megtagadja feleségét: "Nekem nincs hitvesem"...;

később azonban látjuk, hogy a Melindához fűződő szálakat még nem sikerült végképp eltépnie:

átöleli az asszonyt, Tiborcra bízza, "vezessen békével szerelmem";

jellemének legszebb vonása, emberségének legnagyszerűbb bizonyítéka, hogy végül is kitart a meggyalázott asszony mellett;

a királyné megölésével végződő vitában is utolsó szava a "kerítő" - mely tükrözi, hogy ez mennyire fáj neki.

Tehát a haza és a becsület együttes parancsára öli meg a királynét.

7. Az V. szakaszban (felv.) Bánk elszántan jelenik meg -- magabiztos, büszkén vállalja a tettét. (A királynénak meg kellett halnia a belháború elkerüléséért.) Ő tehát  a hazát mentette meg, így alakja felmagasodik.

Az V. szakaszra minden lényeges konfliktus lezárult már, a fő kérdés:

Bánk tudja-e bizonyítani, hogy tette jogos volt.

A királynénak küldött, de csak most elolvasott levél még őt igazolja.

     Endre elismeri: jogosan halt meg Gertrudis.

Bánk lelkiismereti nyugalma azonban ingatagnak bizonyul:            mivel  összeegyeztethetetlen személyiségével a gyilkolás.

Petur átka (alattomos gyilkos) megrendíti. Leteszi kardját a király elé.

Majd Solom ártatlannak vallja  a királynét.

Myska orozva gyilkolónak nevezi.

Ezt tetézi, hogy méltatlannak tartják a bajvívásra – e pillanatban Bánk alattomos gyilkossá törpül.

Mind hazafiúi, mind férji bosszújának jogossága megkérdőjeleződik.

Egy lehetősége maradt: a családi életbe való visszahúzódás.

     Ekkor hozzák be Melinda holttestét.

     Bánk összeomlása teljes.

     Megtapasztalja, hogy megsértette a rá bízott világ rendjét, ezért Isten jogosan bünteti.

A király megbocsájt neki, mert így élnie nagyobb büntetés már.

Jellemek:

Arany tanulmányában 3 csoportra osztotta őket:

     Bánk                                  Gertrudis                           és a király köré csoportosulók:

Melinda                                  Ottó                                   Myska, Solom

Mikhál, Simon                        Biberach

Petur és a békétlenek              Izidóra

Tiborc

A jellemzésben Katona a hős 1-1 uralkodó tulajdonságát emeli ki:

Petur: az indulatos magyar főúr,                                       Tiborc: becsületes,

Mikhál: félénk,                                                                  Ottó: gyáva,

Biberach: cinikus,                                                             Simon: aggályoskodó,

Endre: igazságos.

Hiányoznak a gazdagon motivált nőalakok:

Melinda: naiv,                                                                  

Izidóra: buta, hiú.

Ottó: rögtön a mű elején kiderül bűnlajstroma (Fülöp király halálához is volt köze),

          tehetetlen, szánalmas -- megalázkodva udvarol, így eltörpül Bánk mellett,

          orozva gyilkol

          Melinda hűségét, ezzel női mivoltját is lenézi (Melinda is csak asszony),beszennyezi őt.

Biberach: vázlatosan motivált, a saját hasznát mindenütt megtalálja.

Simon-Mikhál: passzív szereplők, becsületesek, de a történelem viharában csak sodródnak.

Tiborc: dramaturgiai funkciója van -- panasza;

            megtestesíti a magyarság széles tömegeit ® nyomora.

Petur: az ősi virtus híve, szenvedélyek irányítják.

A király: liberális beállítottságú, csak az V. szakaszban jelenik meg, mégis láthatatlanul jelen van, mert Bánk az ő nevében viaskodik konfliktusaival

Myska-Solom: feltétlen lojalitásukban nem látják meg Gertrudis vétkeit.

Gertrudis: a dráma legnehezebben megítélhető szereplője (Arany, Vörösmarty);

                 sokféle értelmezés született vele kapcsolatban ® egy kulcskérdése volt:

                       vétkes-e M. elcsábításában? mennyire felelős az ország állapotáért?

                 ¯                                                                       ¯

nem egyértelmű                                                                súlyos feleősség terheli, gőgös,                          zsarnok, nagyhatalmi terveit szövi a                                                   magyarság rovására, az urakat                                        kiszorítja a kormányzásból, a                                           jobbágyokat kegyetlenül megsarcolja

A téma bonyolultságát jelzi, hogy a Bánk bán az egyik olyan magyar mű, amely szakirodalma százkötetnyi.