Az európai felvilágosodás jelentos alkotói

Az európai felvilágosodás jelentos alkotói

Néhány művük bemutatása
A felvilágosodás Európában
- XVII-XVIII.sz.
- XVIII. sz. az ész, a világosság százada, polgári forradalom
- kapitalizmus, gyarmatosítás tudomány: heliocentrikus világkép (Kepler, Galilei, Newton - tömegvonzás) technika: ipari forradalom, gõzgép - Watt
- eszmerendszer: mechanikus materialisták: a világ mozgásban lévõ anyag deisták: Isten megteremtette a világot, de azután hagyta,
hogy működjön (Deusz=Isten) ateisták: a világ teremtéséhez nem volt szükség Istenre
- születési elojogok bírálata
- következmény: francia forradalom - átrendezik a társadalmat Francia felvilágosodás
- abszolút monarchia - XIV. Lajos, a napkirály Nagy Francia Enciklopédia 1751-1772; 28 kötetes
- tudományok, művészetek, mesterségek enciklopédiája
- a felvilágosodás táborát ez a közös vállalkozás kovácsolta össze
- foszerkesztoje Diderot
- filozófia: Helvetius (materialista), Olbach, Descartes, D'Alambert
- a zene címszót Rousseau írta
- filozófusok: gondolkodnak, bírálnak; az írói filozófusok: meggyozni akarnak
- az irodalom, a tudomány és a filozófia szorosan összefügg
Diderot
- Az apáca (1760), Ramean unokaöccse (1761)
Montesquieu
- Perzsa levelek (1721)
Voltaire
- a felvilágosodás korának legnagyobb hatású írója
- nemesi származású, de polgárnak tartotta magát
- művei 20 kötetet tesznek ki
- levelezett II. Frigyes porosz, II. Katalin orosz és II. József osztrák uralkodóval
- deista racionalista
- ami tudományosan nem volt bizonyítható, azt Voltaire tagadta
- legnagyobb hatású műve:
Candide vagy az optimizmus 1759
- utaztató, nevelési, tételregény (v. tézisregény)
- tételregény: a leibnitzi állításokat (a világ a lehetõ legjobban van így ahogy van) próbálja bizonyítani
- Panglosz mester a regényben a leibnitzi állítások képviselõje
- szatirikusan, gúnyosan írja le a szereplöket
- kifigurázza a nagyzolást, az álszent erkölcsöket
- 6. fejezet: az inkvizíció kigúnyolása (Loyola az alapító)
- 1.,3.,6.,17. fejezet: az Eldorádói viszonyokkal szemben a feudális viszonyok; 21., 27.
- 3. fejezet: háborúval szemben mit mond
- járnak franciáknál, a törököknél, az angoloknál
- a végkövetkeztetés pozitív
Rousseau
- plebejus, tanult ember; díjnyertes műve:
Az emberek közti egyenlotlenség eredetérol és alapjairól
- fõ művei: Társadalmi szerzõdés Emil Uj Heloise: fontosnak tartja, értékeli a munkát, a természetet, észreveszi, hogy a paraszt is ember,
jó gazdának tartja azt, aki a környezetét isgazdagítja
Angol felvilágosodás
Daniel Defoe
- Robinson Crusoe (1719)
Jonathan Swift
- Gulliver utazásai (1726) - utópia
William Blake
- az érzékenység költoje
- Az ártatlanság dalai (1789), A tapasztalás dalai (1794)
- versei: Méregfa, A tigris
Német felvilágosodás
- akkoriban kb. 300 fejedelemségbol áll Németország (kitűnik Poroszország)
- kialakulóban a felvilágosodás
- Voltaire és Rousseau műveinek hatása
- Sturm und drang mozgalom (vihar és eloretörés) - eszményképe a zseni
Lessing
- jelentos a drámaelmélete
Herder
- Töredékek az újabb német irodalomról (1767-68)
Goethe (1749-1832)
- frankfurti vagyonos polgári családból; ügyvéd
- 1767-ben verseskötete jelenik meg a rokokó jegyében
- 1774-ben jelent meg a Werther szerelme és halála című levélregény
- 1776 a weimari herceg szolgálatába lép, titkos tanácsos, a pénz ügyi hatóság vezetoje
- társadalomjavító törekvései kudarcot vallottak
- 1791-1817 a weimari színház igazgatója
- 1794-1805 között termékeny, Schillerrel baráti versengésben dolgozik együtt
- 1823-tól visszavonultan él
- fõ műve: Faust
- műfaja: drámai költemény
- alaptéma: egy tudós szerzodést köt az ördöggel, hogy az életében mindent megkap az ördögtol, de ha azt mondja, hogy boldog, a lelke az ördögé lesz
- az állandóan küzdõ, törekvõ ember jelképe
- szentimentalista
Schiller (Friedrich 1759-1805)
- szegény családban született, latin gimnáziumot és katonai iskolát végzett
- katonai orvos lett, majd a weimari egyetem történész professzora és színházi szerzõ
- elso műve: Haramiák című dráma
- drámái: ármány és szerelem
Don Carlos
Tell Vilmos
- témája: a politikai szabadság, a gyõzelmet kivívó svájci nép
- Az örömhöz című ódája Beethoven által vált ismertté
- eszméje: a testvériség, az örömben való osztozkodás, a ritmusa, a szakaszok végén visszatérõ, de továbbfejlesztett kép is érzékelteti
- a szöveg egésze elvont marad
- alapvetõ problémája az eszmények és a valóság ellentéte, ezt a művészet oldhatja fel
Stílusirányzatok a felvilágosodás korában
- stílus: a formaelemek rendszere, amelyben azonos, vagy rokon forma nyelveket követ a művész, és a formaelemek válogatásával és
alakításával egységesíti művét A stílus maga is közlés. De bármilyen más közlés eszközeinek megválasztásában kifejezodo mondandót is stílusnak nevezzük. Az eszközök megválasztását befolyásolják az emberek gondolkodásmódja és életmódja is.
- az irodalomtörténetet különbözo korszakokra bontjuk
- a stíluskorszakokat az uralkodó stílusirányzatról kereszteljük el.
De egy stílusirányzat soha nem volt egyeduralkodó. Ezért nem lehet egy-egy írót vagy művet csak azzal a stílusirányzattal jellemezni.
I. Klasszicizmus
- a klasszikus szó értéket jelöl, jelzoi értelme is van, azt jelenti: elsorendű, hibátlan
- legfobb példa a klasszikus görög és latin művészet (merev szabályokat gyártottak belole)
- központi szerepe van az értelemnek,a világosságnak,az érthetoségnek
- embereszmény: harmonikus, kiegyensúlyozott
- nagyjai: XVII.sz.: Corneille, Racine, La Fontaine, Moliere
XVIII.sz.: Voltaire, Goethe, Schiller
- építészet: világos szerkezetek, harmonikus arányok
- zene: Haydn, Mozart, Beethoven
II. Romantika
- mindenütt megtalálható szertelenség, bizonytalanság
III. Rokokó
- kagyló
- a francia udvarból terjedt el
- építészet, iparművészet: csigavonalak, díszes kicsi formák
- irodalom: idillikus alakok, tündér- és pásztorjátékok, vidám eposzok
Nagy témája a szerelem, a szerelem körüli játék, gáláns ünnepélyeskedés.
De ugyanez a külsõ rejthet tragikumot is.
IV. Szentimentalizmus
- az érzelem felvilágosodása, az eredetiség keresése, érzelmesség, természetesség
- társadalmi háttere: a polgárság érzelmi lázadása a feudális rend és intézményei ellen, amelyek az emberi személyiség kibontakozását akadályozták
- Angliából indul, késobb franciáknál is megjelenik
- képviseloi: Rousseau (Uj Heloise), Goethe (Werther szerelme és halála)
- Diderot központi gondolata az egyéniség
- a szentimentális művek legtöbbje középszerű, mert sablonokat használtak
- ha az érzelmességet túladagolják, elveszti művészeti tartalmát, giccs lesz.