Az alárendelő és a mellérendelő szintagmatikus szerkezet

Az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet

Szószerkezetnek vagy szintagmák a szavaknál nagyobb, de a mondatnál kisebb egységei a nyelvnek. A szószerkezet mindig két alapszófajú szó kapcsolata.

A szószerkezet tagjai között mindig valamilyen nyelvtani kapcsolat van.

A nyelvtani viszony alapján 3 szószerkezet típust különböztetünk meg:

-         Predikatív: hozzárendelő: alany-állítmány kapcsolata

-         Alárendelő

-         Mellérendelő

Alárendelő

-         Alaptagból és bővítményből áll, tehát a tagok nem egyenrangúak

-         Felosztásuk az alaptag és a bővítmény közötti nyelvtani viszony alapján:

Ø  Alanyos szószerkezet: anyám sütötte kenyér

Ø  Tárgyas: zenét hallgat, levelet ír

Ø  Határozós

§  Időhatározós: estig vár, holnap jön

§  Helyhatározós: széken ül, buszon olvas

§  Számhatározós: gyakran beszél, kétszer mondta

§  Módhatározós: szépen beszél, gyorsan fut

§  Állapothatározós: boldogan énekel, fekve olvas

§  Eszközhatározós: labdával játszik, villával eszik

§  Társhatározós: Péterrel vacsorázik, testvérével nyaral

§  Ok-, célhatározós: beszédéért dicsérik, verseiért szeretik, jutalomért küzd

§  Fok-mérték határozós: nagyon ügyes, alig beszél

§  Tekintethatározós: tornában jó, énekben ügyes

§  Eredethatározós: szóból épít, fából készít

§  Eredményhatározós: pirosra fest, tisztára mos

§  Hasonlító határozós: szebb a testvérénél, tisztább a Tiszánál

§  Részeshatározós: Péternek ad, testvérének ír

§  Állandó határozós: bízik a szüleiben, hisz a testvérének

Ø  Jelzős:

§  Minőségjelzős: piros alma

§  Birtokos jelzős: Éva almája

§  Mennyiség jelzős: sok alma

Mellérendelő

-         Tagok egyenrangúak, köztük logikai viszony van

-         Kapcsolatos: szép és okos

Ø  Ellentétes: nem kér, de követel

Ø  Választó: vagy okos vagy szép

Ø  Következtető: szorgalmas, ezért eredményes

Ø  Magyarázó: eredményes, hiszen szorgalmas