A regény (Poetika)
A regény műfaji jellegzetességei
A
regény a modern epika legfontosabb és általában az irodalomnak a XIX. század
óta legelterjedtebb műfaja. Ez a műfaj azonban olyan hatalmas változásokon ment
át az antik (görög és latin erotikus, szatirikus) "regényektôl"
kezdve a XX. századi "új regényig", hogy egyértelmű meghatározása
mindmáig nincs, s talán nem is lehetséges pontos definíciót adni. A számtalan
regénymeghatározás mindegyike ugyanis legfeljebb néhány regénytípusra lehet
érvényes maradéktalanul. - Maga
az elnevezés is - "román" - csak a
XIII. századtól kezdve használatos :
a közé kori francia irodalomban olyan
elbeszélést jelentett, amelyet
nem latin nyelven, hanem a latinból származó
"lingua romaná"-n írtak.
A
regény - bizonyos antik elôzményeket nem számítva - lényegében a feudalizmus
bomlásával, a pólgárság megjelenésével egy idôben alakult ki. A polgárság
elôretörésével, majd késôbbi hatalomra jutásával a
társadalmi viszonyok s az emberi kapcsolatok olyan
bonyolulttá és áttekinthetetlenné váltak, hogy ábrázolásukra a régi,
hagyományos epikus
műfajok (pl. eposz) már nem voltak
alkalmasak.
Ha
végigtekintünk a műfaj több évszázados fejlôdésén - leegyszerűsítve és több
regényváltozatot összevonva -, nagyjából kétféle alapvetô
regénytipust különböztethetünk meg.
Az
egyiket elnevezhetjük kalandregénynek. Ebben a hôs sok és rendkivül változatos
eseményen megy keresztül, az olvasót folytonos meglepetések, váratlan
fordulatok érik. Az író az eseményeket mintegy
láncra fűzi, egymás után sorakoztatja az
érdekes kalandokat, de ezek száma és
sorrendje teljesen esetleges; tehát több és kevesebb is lehetne
Sorrendjük felcserélhetô anélkül, hogy a
regény egésze csorbát szenvedne. Jelentôségük többnyire csak abban áll, hogy
megtörténnek, a hôs
keresztülmegy rajtuk, de, lélekalakító, jellemet formáló hatásuk nincs.
A
kalandok önmagukban érdekesek. A regényhôs élete idôben és térben terjed ki
elôttünk; a hôs állandóan megy, vándorol, utazik, világot
lát,
s kalandból kalandba sodródik. Kb. a XVIII. század végéig ez a regénytípus volt az uralkodó. Ide sorolhatjuk
az elsô igazán jelentôs
újkori regényt, Cervantes Don Quijote című művét, ezen kívül Defoe Robinson Crusoe és Voltaire Candide című
regényét.
A
másik regénytípust jellemregénynek nevezhetnénk. Szerepe a polgárság uralomra
jutásával, a XVIII. század végén és a XIX. században nôtt meg. Ebben a regényváltozatban az események
már nem öncélúak
hanem
a hôs lelki fejlôdését, jellemének alakulását szolgálják, tehát fontos szerepük van. A világ itt nem
panoráma, mint az elôzô típusnál,
hanem
háttér. A regény ettôl kezdve az emberi lélek gazdagságának ábrázolását is
feladatának tekintette, s elôtérbe került a lélekrajz. A "kalandok"
számát, arányát már a jellemek bemutatásának logikája határozza meg, a regényt
tudatosan szerkeszteni kell, hogy elérje célját,
hogy jó legyen.
A
XIX. század alakította ki azt a regénymodellt, amely általában a
köztudatban él, s amely a XX. századi
regények egy részére is érvényes még.
A
regény egy meg nem történt eseményt, eseménysort megtörténtként ad elô. Tehát a
regénynek van cselekménye, eseményvilága. A regénycselekmény azoknak az eseményeknek
és történéseknek szerves rendszere, amelyek során a regényvilág megvalósul. Az
eseményrészleteket
az író a maga élményeibôl és az általa
elképzelt világ elegyítésébôl alakítja ki. A regényvilágot az író - rendszerint
- harmadik személyű, tárgyilagos (objektív) elôadása hozza létre. A regényíró
beleolvad ugyan
teremtményeibe, de "többet tud" náluk, s e "tudása"
alapján építi fel
regényét. Mindez nem zárja ki, hogy a
regényben lehetnek drámai (párbeszédek) és lírai elemek is.
A
klasszikus polgári regényben az események menete térben és idôben lineáris
(egyenes vonalú); az egymást követô eseményeket ok-okozati meghatározottság
jellemzi, a mű szerkezetében minden esemény tovább viszi az elôzôeket, s
magasabb szintűvé emeli. Fontos a részle-
tek gazdagsága is, mert a cselekménnyel
együtt ez keltheti az olvasóban az élet teljességének illúzióját.
A
regénytér - mint fontos regényelem - vagy valóságos földrajzi táj,vagy jelképes
tér. Minden regénybeli esemény valahol történik, játszódik.
A regényidô
is valóságos idô: a szereplôk "órája" együtt jár az olvasóéval. A
regény szereplôinek létezése ugyanúgy percrôl percre, napról
napra, évrôl évre halad elôre az idôben, a
születéstôl az elmúlásig, mint minden emberé.
A
regény egyik lényeges eleme a regényhôs: olyan ember, teremtmény,élôlény, aki a
regénytörténetet hordozza, az eseménysor folyamatos
részese. Egyedi jellemvonások mellett
társadalmi meghatározottsággal
rendelkezik : önmaga egyszeri embervoltában
önmagán túli általánosítást is kifejez.
Minden regény ismereteket is tartalmaz, függetlenül attól, hogy a
regényíró törekszik-e ismereteket továbbítani, vagy sem. A regényvilág
önmagában szükségképpen ismereteket
(információkat) tartalmazó és átadó közeg.
A
regénynek mindig van világképe: megtalálható benne az író fôbb filozófiai,
erkölcsi, vallási, politikai stb. nézeteinek összessége, e nézetek összefüggô
vagy szétesô rendszere. A jó regényben az író világképe
harmonikusan-szervesen beépül a
regényvilágba.
Ezek
a regényelemek a modern, XX. századi regény egyes tipusaiban lényegesen
módosultak. A cselekmény általában elszegényedett, s ez
együtt járt a regényhôs személyiségének
zsugorodásával, arctalanná válásával. A legnagyobb változáson a regényidô és a
regénytér ment át.
A hagyományos idôrend felbomlott, átalakult:
vagy perccé zsugorodott, vagy végtelenné tágult. A valóságos földrajzi táj
helyébe a konkrét elemekbôl összeállított általános, absztrakt (elvont)
regénytér került. - A XX. századi modern regény legjelentôsebb megújítói közül
meg kell említeni Marcel Proust (1871-1922),
James Joyce (1882-1941),Franz Kafka (1883-1924), Albert Camus (1913-1960)
nevét.
Bár a regényrôl
e fenti leirás mindent elmond
a regény
műfajáról,
de egyet figyelembe kell venni,hogy
minden regényre
rányomja
bélyegét a szerzô személyisége, a
regény irás ideje,
természetesen
az is ,hogy a regényt melyik
kontinensen illetve
melyik országban, milyen nyellven irták.
Ha egy regényt az adatállomásunkról, avvagy
az internet
szépirodalmi
katalógusából akarsz elolvasni,
nézd meg, hogy a
regényt ki, mikor, milyenstilusban, hol, és
milyennyelvenirta!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése