A reformáció
A husziták
A római egyház megreformálására
tett első kísérlet Husz Jánosnak, a prágai egyetem tanárának nevéhez fűződik. Ő
reformtörekvéseit összekötötte a cseh nemzeti érdekek védelmével, ezért
kezdetben a király sem lépett fel ellene. Később azonban a Zsigmond király a konstanzi zsinaton (1415.) átadta Huszt
a világi hatóságoknak és azok máglyán elégették. Ez lett a huszita felkelés
kirobbantója. Kezdetben a husziták sorra verték az ellenük küldött lovagi
hadakat, de mivel a mozgalom nem volt egységes, magában rejtette az elbukás
csiráját. A táboriták radikális
követelései még a kelyheseket (csupán
az egyház kivételes helyzete ellen küzdöttek Þ mindenki áldozhasson borral (kehellyel), ne csak a
papok Þ kelyhesek) is megfélemlítették.
Miután Zsigmond a kelyhesek legfőbb követeléseit teljesítette, azok
szembefordultak a táboritákkal, akik 1434 májusában elvesztették a döntő csatát
Lipanynál.
A németországi elégedetlenség
Németország a XVI. sz. elején
helyi hatalmak, fejedelemségek, városok, grófságok lazán összefüggő szövetsége
volt, a császár és a birodalmi gyűlés hatalma egyre formálisabbá vált. Az
ország különböző részeinek gazdasági fejlettsége eltérő volt: az északi és déli
területek gyorsabban fejlődtek (kézművesség, bankárközpontok, kereskedelem),
míg az ország középső területei lemaradtak (megmaradt a céhes szervezet). A
politikai szétforgácsoltság csak nehezítette a gazd.-i fellendülést.
A XV. század végén és a XVI.
század elején az egyház tekintélye rohamosan csökkent. Támadták hatalmas birtokai,
feudális kiváltságai, fényűzése miatt is. A polgárság olcsóbb egyházat
követelt. A papság két, egymástól elkülönülő rétegre oszlott. A felső réteghez
tartoztak az érsekek, püspökök, apátok, rendfőnökök és más egyházi méltóságok.
Az alsópapság életszínvonala a
néptömegekéhez állt közelebb.
A német uralkodó osztály rossz
szemmel nézte a pápai jövedelmek Itáliába áramlását. Európa más államainak
uralkodói megvédték országukat a pápaság túlzott követeléseitől (pl. Fro., 1032
óta), de a kisebb hatalommal rendelkező német fejedelmek kevésbé tudtak
védekezni a pápák hatalmi és anyagi törekvései ellen.
A köznemesek legtöbbje lesüllyedt
a kisnemesség, a lovagok rendjébe, jelentős részük kezdett polgárosodni.
Irigyen nézték a telhetetlen papságot és a városok gazdag patríciusait, akik
kiváltságaikkal, hatalmukkal a város többi rétegét háttérbe szorították.
A városi középpolgárság
elégedetlen volt a fejedelmek és az egyház uralmával. Érdeke lett volna a
politikai egység megteremtése, de erejét lekötötte helyi kiváltságainak
megvédése.
A németség 80%-át az erősen
differenciált parasztság alkotta, és a többség helyzete az 1500-as évek elején
rosszabbodott. A társadalmi feszültségek mellett lelki krízis is volt: a kor
vallásos emberének lelki igényeit már nem tudta kielégíteni az elvilágiasodott
római egyház.
A reformáció
A reformáció közvetlen kiváltó
oka az ún. búcsúcédulák árusítása
volt. A belőlük származó jövedelemből fedezték a Vatikán óriási építési
költségeit. A búcsúcédula megvásárlása ellenében a pápa elengedte az egyházi
büntetést Þ búcsúcédula = bűnbocsánat
pénzért. Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes ezen felháborodva 1517. október 31-én kiszegezte tanait Wittenberg vártemplomának kapujára:
- bűnt egyedül Isten bocsáthatja
meg Þ egyedül a hit által üdvözül az
ember
- nincs szükség költséges
szertartásokra, hatalmas egyházi vagyonra, a pápai hatalomra
- helyeselte a gyónás és
szerzetesség eltörlését, az egyházi birtokok világi kézbe adását
Luthert
eretnekséggel vádolták, mire ő elfordult Rómától. Az 1521-es wormsi birodalmi
gyűlésen Luthert tanai visszavonására szólították fel. Válasza: győzzék meg a
Biblia alapján. Kiközösítették (wormsi ediktum). Luther elutasította a
kiközösítést. Bölcs Frigyes vette védelembe, Wartburg várában élt álnéven (itt
fordította németre a Bibliát, megteremtve ezzel e német irodalmi nyelv
alapjait). A reformáció eszméi gyorsan terjedtek. Végül az 1529-es speyeri
birodalmi gyűlésen a római katolikus egyházhoz és a császárhoz hű fejedelmek
kimondták, hogy Luther követői megmaradhatnak hitükben, de nem terjeszthetik.
Luther követői ez ellen protestáltak (= tiltakoztak Þ protestánsok): lelkiismereti
kérdésben minden ember maga dönt.
Az
augsburgi birodalmi gyűlésen (1530.)
a protestánsok kiadták az ágostai
hitvallást, mely a lutheri evangélikus egyház elveit rögzíti. Luther
halálával (1546.) kitört a vallásháború. S bár a császár serege legyőzte a
protestáns hadakat, mégis kénytelen volt engedni ® 1555-ben
megkötötték az augsburgi vallásbékét:
- protestáns vallás
létjogosultsága, katolikusok és protestánsok kötelesek egymással békében élni
- „akié a föld, azé a vallás”
-elv
- a lutheránusok megtarthatták
azokat a földeket, amiket korábban elfoglaltak
A
reformáció irányzatai
Evangélikus egyház
Luther
követőiből alakult az evangélikus egyház. A vallás szabaddá és személyessé
vált. Értékessé nyilvánította a polgári foglalkozásokat is. Elvetette az
átlényegülés tanát, miszerint a mise folyamán a kenyérből Krisztus teste lesz.
Megszünteti a cölibátust. A bűnbocsánat Isten kegyelmétől függ, és nem az
aszkézistől. A katolikus egyház szervezetét elvetik. Gyülekezetek alakulnak,
élükön a lelkipásztor. Helyeselte a gyónás és a szerzetesség eltörlését. Nincs
szükség hatalmas egyházi vagyonra sem.
Református
(kálvinista) egyház
Ulrich Zwingli zürichi lelkész a svájci
reformáció vezetője. Tanításai még inkább a polgárság érdekeit szolgálják.
Halála után a mozgalom irányítása Kálvin
János kezébe került. Elvei miatt elűzik Franciaországból, Bázelbe megy.
1536-ban kiadta „A keresztény vallás tanítása” című művét, mely a reformáció
alapelveit foglalja össze. Később Genfbe kerül, ahol élénk a kereskedelem, s a
polgárság fogékony a protestáns tanokra. Prédikátor lesz, majd megkezdi egyháza
szervezését, konzisztóriumot alapít
presbiterekből és lelkészekből a város irányítására. Kálvin abszolút hatalomra
tett szert, diktátorként irányította a várost 1564-ig. Kíméletlenül üldözi a
más vallásúakat.
A
református egyház a Biblián alapul, elveti a katolikus hagyományokat. Hirdette
a predesztinációt, azaz eleve elrendelés tanát: Isten mindenkit eleve elrendelt
üdvösségre vagy kárhozatra, s ez független a jó és rossz cselekedetektől. Ezért
elvetik az aszkézist, a böjtöt, és a tisztító tűzről szóló katolikus tanítást.
Minden munkát egyenértékűnek nyilvánítanak, melyeket Isten dicsőségére kell
végezni. A siker a kiválasztottság jele. Olcsó egyház, nincs fényűzés, a
templomokat nem díszítik, a puritán egyház jobban megfelelt a polgárság
érdekeinek.
Anabaptisták
(újrakeresztelők)
Legjelentősebb
alakja Münzer Tamás. A Bibliát szó szerint értelmezik. Elvetik a gyermekek
megkeresztelését, vagyonközösséget hirdetnek. A mennyországot a Földön kell
megvalósítani. Nagy szerepük van a német parasztháború kirobbanásában. Követői
alapították az baptista egyházat.
Antitrinitárius,
unitárius egyház
Tagadja a Szentháromságot, Jézus
Krisztus istenségét, az eredendő bűnt és a predesztinációt. Fő hirdetője Servet
Mihály, akit Kálvin kivégeztet. Fő menedékük
Erdélyben lett.
Anglikán egyház
VIII. Henrik alapítja a pápával
való ellentétei (politikai, válás) miatt. Az angol egyház függetlenedik. Feje
az angol király. Elutasítják a pápát. A katolikus egyházszervezetet megtartva
sok protestáns tant vesznek át.
Az
ellenreformáció
Katolikus mozgalom a reformáció
visszaszorítására. Megújulása a tridenti
zsinattal kezdődik (1545-63): betiltották a búcsúcédulák árusítását,
papnevelő intézeteket állítottak fel, újjászervezték az inkvizíciót, kiadták az
In–dexet (tiltott könyvek jegyzéke), megújították az egyházfegyelmet, a
püspököknek egyházmegyéikben kellett tartózkodniuk, vigyázni papjaik
erkölcseire. Nagy szerepe volt az 1540-ben alapult jezsuita rendnek.
Az ismét megerősödő katolikus egyház ugyanazokkal a
szellemi fegyverekkel lépett porondra (iskolák, könyvek, nyomdák), amelyekkel
korábban a reformáció.
A reformáció és
az ellenreformáció Magyarországon
A 3 részre szakadt Magyarországon
a korábbi uralkodó osztály elvesztette hatalmát, nem tudott a reformáció ellen
fellépni, így annak tanai gyorsan terjedtek. Először az é.-moi. és az erdélyi
városok német lakói körében, majd 1526 után széles körben is ismertté vált: a
lutheri tanok a legtöbb moi. városban, de a nemesség körében is terjedtek, míg
a kálvini elvek inkább a mezővárosokban
és a végvári vitézek közt találtak otthonra.
Erdélyben 4 vallást (katolikus,
evangélista, református, antitrinitárius) ismertek el hivatalosan. 1568-ban a tordai országgyűlés Európában példa nélküli határozata pedig
elrendelte, hogy vallási nézetei miatt senkit üldözni nem szabad.
A reformáció új szakasz nyitott a
kulturális fejlődésünkben is:
iskolák, nyomdák nyíltak, sok fiatal magyar tanult híres külföldi egyetemeken,
megindult a magyar irodalmi nyelv kialakulása, fejlődése. A reformáció hatására
a moi. protestánsok aránya 75% fölé került, és sehol Európában nem terjedt el
ennyire sok protestáns irányzat.
1619-ben II. Ferdinánd hatalomra
kerülésével azonban Magyarországon is megindult az ellenreformáció, aminek
szellemi vezetője Pázmány Péter,
esztergomi érsek volt. Az ellenreformáció végére Magyarország ismét katolikus
többségűvé vált.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése