A mítosz és a mitológia

A mítosz és mitológia
A, A görög mitológia jellemzése
A görög történelem előzményei i.e. V. évezredig nyúlnak vissza. Ekkor Hellászt különböző népek lakták. A Krétai civilizáció ekkoriban válik nagyon fejletté. Mínosz király ekkor építi fel a knósszoszi palotát. Kréta kereskedelmi csomópont lesz, a kultúra virágkorát i.e. 1600-1400 között éli. Később különböző törzsek, az achájok, iónok, aiólok és a dórok jönnek Hellász területére. Az őslakosokat vagy elűzik földjükről, vagy beleolvadnak a lakosságba. A II. évezred elején Athén és Mükéné indul rohamos fejlődének. Ekkoriban sok portyázás és rablókaland volt. Egyik leghíresebb i.e. 1250 körül Trója pusztulása volt.
A társadalom, fejlődése kezdetén számtalan kérdésre nem találta a választ. Ezért kitaláltak történeteket, mondákat, mítoszokat. A mítosz szó a görög müthosz, azaz monda, mese, történet szóból ered. A mítosz egyrészt a világról alkotott különös elképzelést jelenti, hogy a földet szellemek, istenek lakják, irányítják, másrészt egy műfajt jelent az irodalomban. Hősök, istenek cselekedeteit meséli el, csodás elemekkel, természetfeletti erőkkel átszőve, de valóságalapja van. A mítoszok szájhagyomány útján terjedtek, s csak évezredekkel később írták le őket, gyűjteményét mitológiának nevezzük.
A görögöknél mindennek más-más volt az istene. Születésükről, csatáikról Hésziodosz munkáiból tudunk. Szerinte a világ az istenek nászából jött létre. Az első isten Khaosz volt, a tátongó üresség istene, Gaia a föld istene, Érosz a szerelem istene (ő volt az első működő erő a földön). Gaia megteremti az égboltot, aminek Uránusz lesz az istene. Sorban szüli a ligeteket, vizeket, hegyeket. Gaia és Uránusz házasságából 7 titán, 8 titanisz, 3 küklopsz és 3 százkarú óriás születik. Apjuk Tartaloszba száműzte őket, mert félt, hogy elveszti hatalmát, de a gyerekek fellázadtak és Kronosz vette át apja helyét, aki feleségül vette Rheiat. Kronosz szintén attól félt, hogy elveszti hatalmát, ezért a gyerekeit sorban lenyelte, de Rheia az utolsó gyereket, Zeuszt nem adta oda neki, hanem Krétára menekítette. Miután felnőtt, mérget adott apjának, aki sorban kiöklendezte gyerekeit. Megkezdődött a trónharc az istenek között. Zeusznak Prométheusz segített hatalomra jutni. Így eljött a szeretet, boldogság és béke. Zeusz feleségül vette Themiszt, a törvényesség istennőjét, majd hókarú Hérát. Zeusz azonban hűtlen volt hozzá, ezért Héra féltékenységből megszülte Héphaisztoszt, a kovácsok istenét, mire Zeusz bosszúból Pallasz Athénét, a tudomány és művészet istennőjét. (a fejéből pattant ki teljes harci díszben)
- Árész - hadisten
- Aphrodité - szépség, szerelem
- Hermész - tolvajok istene
- Hádész - az alvilág istene
- Poszeidon - a tenger istene
- (Phoibosz) Apollón - jóslás, költészet istene
- Artemisz - vadászat istene Létó az anyjuk
Születtek még félistenek, akiknek az egyik szülője földi halandó volt és hatalmas erejük volt. Ilyen például Héraklész (Herkules).
Az istenek lakhelye az Olümposz, kivéve két istennek: Poszeidónnak (tenger) és Árésznak (alvilág). Az eledelük az ambrózia, italuk a nektár.
A mítoszok szerepe a későbbiekben is nagyon fontos. Homérosz is egy mondakört (a trójai mondakör: Thétisz és Péleusz, lakodalmukra minden istent és istennőt meghívtak, kivéve Ériszt, a viszályság istennőjét. Ezért ő bosszúból legurított egy aranyalmát, "a legszebbnek" felirattal. Pallasz Athéné, Héra és Aphrodité is magának követelte az almát. Hogy eldöntsék kié legyen, Páriszt, a Trójai királyfit kérték meg, válasszon. Athéné tudást, Héra hatalmat, Aphrodité a legszebb asszony szerelmét ígérte neki. Párisz Aphroditét választotta, aki cserébe Helénét, a spártai király, Meneláosz feleségét adta neki. Párisz elrabolta őt és kincseit is, mire Meneláosz Mükéné királyához, Agamemnónhoz fordult segítségért, akivel Trója ellen vonultak.) dolgozott fel, a dráma is ebből merített ihletet és a középkorban sem tűntek el teljesen, mindmáig előkerülnek. Az európai irodalom is új és új értelmet ad nekik.
Az ember születésére is ilyen mítoszokat találtak ki, hiszen nem tudtak értelmes magyarázatot találni erre a kérdésre. Ezek sokfélék és ellentmondásosak. Hésziodosz MUNKÁK ÉS NAPOK című művében úgy írja, hogy az emberek és az istenek egy törzsből származnak. Több nemzedék volt:
- Első nemzedék: aranykor
- Második nemzedék: ezüstkor
- Harmadik nemzedék: rézkor
- Negyedik nemzedék: vaskor vagy újkor (ekkor éltek a félistenek, akik Thébában vagy Trójában haltak meg és utána a "Boldogok" - szigetére kerültek, ahol Kronosz volt a király.)
Egy másik verzió szerint Gaia megteremti a Gigászokat, vagyis a kígyólábú óriásokat, akik szétfeszítik a természet határait. Zeusz a halhatatlanok segítségével legyőzi apját, majd a Gigászokat. A csata közben elhullt vérből lettek az emberek, s mivel ez erőszakos volt, ezek az emberek durvák lettek. Majd jött egy özönvíz, ami elsodorta ezeket a gonosz embereket.
Prométheusz mítosz: az első embereket Prométheusz gyúrta agyagból Pallasz Athéné segítségével. Ezek még inkább állatokra hasonlítottak, majdnem elpusztultak. Ezért Prométheusz lehozta a tüzet az Olümposzról (ami tulajdonképpen a tudást jelképezte). Ennek a tűznek a segítségével tanulták meg az emberek a mesterségeket. Zeusz azzal büntette meg Prométheusz, hogy kikötözte egy sziklához és egy sas mindig tépkedi újra kinövő máját. Az embereket úgy büntette, hogy leküldte Pandorát egy szelencével, aki kíváncsiságból kinyitotta azt. Így minden gonosz kiszabadult, legvégül a reménységgel.