google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2012. december 9., vasárnap

A barokk korszak irodalma


                    A barokk korszak irodalma


A barokk

A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, harcot indított a gazdasági és a társadalmi hatalomban való részesedésért, a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A gazdasági feltételek, a technikai adottságok akkor még nem tették lehetôvé a polgárság végsô diadalát.
A 16. század végétôl kezdve Európában új gazdasági-társadalmi-ideológiai folyamatok bontakoznak ki: újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az abszolút (az uralkodó korlátlan hatalmán alapuló) monarchiák. A reformáció támadásai következtében megingott katolikus egyház is ellentámadásba lendült híveinek visszaszerzéséért - ezt nevezzük ellenreformációnak -, s ezt a harcot egy új szerzetesrend kiválóan képzett "katonái", a jezsuiták - a Jézus Társaság tagjai - irányították.
Ez volt a társadalmi háttere a barokknak, mely az európai művelôdés történetében a reneszánszt követô nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfôbb stílusiránya. (Bár a barokk forrása a katolikus ellenreformáció volt, késôbb a protestáns fejedelmek, fôurak s a protestáns polgárok is igyekeztek vele a maguk gazdagságát, hatalmát, műveltségét csillogtatni.)
A barokk nem jelentett merev szakítást a reneszánsz művészetével, sôt sok mindent magába olvasztott abból. Az épületek tervezôi szinte a teljes klasszikus kelléktárat felhasználták, de a klasszikus elemeket új rendszerbe ötvözték, zsúfolták, hogy a konstrukció gazdagságát, változatosságát, ünnepélyességét hangsúlyozzák. A reneszánsz harmonikus nyugalmát, az egyenes vonalvezetés szimmetriáját és geometrikus rendjét a megtört vonalak lendülete, hullámzása és a körök alkalmazása, az oszlopok megcsavarása tette nyugtalanná, mozgalmassá, szenvedélyessé. Az épületek homlokzata térben erôsen tagolt, uralkodóvá válnak a barokk csigavonalak és hajiatok. A templomok kívül és belül is túldíszítettek, a szobrok aranyozottak, a falakat és a mennyezetet is freskók borítják.
Az ellenreformáció szervezôi mozgósították az építészeket, festôket és szobrászokat, hogy látványossá tegyék a katolikus katedrálisokat. Az volt a céljuk, hogy a templomba belépôt szinte lenyűgözze a nagy ragyogás, a pompa, a monumentalitás.
A vallásos meggyôzés a néptömegekre irányult, ezért a terjeszteni kívánt hittételeket a teológia szintjérôl az érzékek és az érzelmek mindenki számára érthetô síkjára kellett átvinni. A barokk itt érvényesítette a reneszánsz természetelvű, már-már naturalisztikus ábrázolását, s összekapcsolta azt a túlvilági, misztikus tartalommal. S talán épp e kettôsségben: látvány és látomás, realitás és irrealitás, földi vaskosság és testetlen áhítat ötvözésében lehet leginkább megragadni a barokk lényegét.
A barokk szentek nem csupán túlvilági lények, hanem hús-vér, könnyezve szenvedô emberek, akik fájdalmuknak túlzott pátosszal adnak kifejezést. Szobrászatban és festészetben szenvedélyes mozgású, izgatott taglejtésű, végletes érzelmeket hordozó alakokat ábrázoltak. A barokk festészet megbontotta a reneszánsz képek geometriai alakzatokba zárt kompozícióját, s nyitott szerkezeti formákat hozott létre. Legtipikusabb alkotásai a templomok mennyezetfreskói, melyek illuzionisztikusan kitágították a teret, s eget-földet egyesítô mozgalmas látomást ábrázoltak. A képek azt a látszatot keltették a hívekben, mintha megnyílt volna a templom boltozata, hogy így egyenesen a mennyek dicsôségét szemlélhessék. A barokk templomstílus a jezsuiták révén az egész világon elterjedt. Hazánkban jellegzetes barokk templomok pl. a budai Szent Anna-templom vagy az egri Minorita templom. A barokk paloták közül a legnevezetesebb a fertôdi Esterházy-kastély és a keszthelyi Festetich-kastély. Több termüket rokokó kiképzés díszíti.
A reneszánsz szobrok nyugalmával szemben a barokk szobrok mozgalmasak, dinamikusak. A szárnyaló angyalok, az átszellemült szentek szinte súlytalanul lebegnek. Az itáliai barokk szobrászat legjelesebb művésze Lorenzo Bernini (1598-1680).
A barokk festészet legnagyobbjai az olasz Caravaggio (karavaddzsó - 1573-1610), a holland Rembrandt (1606-1669), a flandriai Rubens (rubensz - 1577-1640), a spanyol Velazquez (velaszkesz - 1599-1660) s a Spanyolországban letelepedett, görög származású El Greco (el grékó - 1548-1614).
Magyarországon a barokk festészet magasabb szintű térhódítására csak a törökök kiűzése után kerülhetett sor. Fôpapjaink az újjáépített templomok kifestésére jórészt osztrák mestereket hívtak be. - A kor legnevesebb magyar arcképfestôje Mányoki Ćdám volt (1673-1756). Legszebb műve II. Rákóczi Ferenc fejedelem portréja.
A 17. században a zenében is jelentkezik az új ízlés. Szenvedélyesebb dallamosság, újrendű harmóniák, új műfajok teszik lehetôvé a kontrasztokra épülô drámai kifejezést. - Śj énekstílus jön létre: a hangszerrel kísért szólóének, s új műfaj születik: a zenés színjátszás, az opera. Ennek elsô nagy mestere Claudio Monteverdi (klaudió - 1567-1643). - A zenekar kialakulásával, a szólóénekes vagy hangszer elôtérbe kerülésével megjelenik a versenymű műfaja. Antonio Vivaldi (?1675-1741) velencei hegedűművész és zeneszerzô nagy szerepet játszott e műfaj tökéletesítésében. Legismertebb műve a Négy évszak című ciklusa.
A zenei barokk egyik betetôzôje Georg Friedrich Hńndel (fridrih hendel - 1685-1759). Az oratórium műfajának ô a legnagyobb művésze. (Az oratórium operaszerű mű, de a "cselekményt" csak éneklik, s nem játsszák el; jellegzetes szereplôje a jeleneteket összekötô elbeszélô.)
Johann Sebastian Bach (szebasztián bah - 1685-1750) zenéjében a barokk polifónia (ellenpontos többszólamúság) fejlôdésének csúcspontjára érkezett. Ennek a stílusnak a legfontosabb műfaja, a fúga az ô alkotóműhelyében nyerte el legtökéletesebb alakját. (A "fúga" latin szó, jelentése: futás, menekülés; a fúgában a szólamok szinte "űzik, kergetik" egymást.) Kiemelkedô helyet foglalnak el művei között a kantáták. A kantáta lírai szövegű, szólóénekeseket, kórust és zenekart foglalkoztató alkotás. Bach művészete a barokk kor zenei törekvéseinek hatalmas összefoglalása.
A barokk művészet idôbeli (kezdô és végsô) határai Európa különbözô országaiban elég nagy különbségeket mutatnak, s az átmenet a reneszánsz és a barokk, illetve a barokk és a klasszicizmus között néha alig észrevehetô, s még ma is vitatott tudományos téma.

A barokk hatás az irodalomban mindenekelôtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhetô meg.
A barokk számára nélkülözhetetlen meghökkentés, gyönyörködtetés, lenyűgöz hatás, a csodálkozás felkeltése leginkább formai külsôségekkel érhetô el. A barokk költészet kedvelte a virtuóz rímtechnikát, a merész gondolattársításokon alapuló, újszerű költôi képek bôségét (fôleg metaforákat), a meglepô ellentétektôl feszülô hasonlatokat s ezek eredményeképpen az ünnepélyes érzelmeket kifejezô patetikus stílust. Különösen kedvelte a bonyolult összetételű, de áttekinthetô körmondatokat, a rokon értelmű mondatok, szavak halmozását, az erôs érzelmi tartalmú kifejezéseket, olykor a drasztikusabb népiességet is a légies könnyedség, a kecses finomság társaságában. Nagymértékben továbbfejlesztette az irodalom nyelvi lehetôségeit.
A barokk új műfajokat teremtett, fellazította a hagyományos műformák kereteit, új kompozíciós formákat hozott létre: a sok részletbôl, epizódból felépülô, poklot, földet, mennyet egybeölelô monumentális szerkezetet, s ez fôképp a barokk eposzban érvényesült.
Az egyetemes barokk irodalom nem is szűkölködik remekművekben és író-lángelmékben. Legnagyobbjainak sorában nem kisebb írók foglalnak helyet, mint a spanyol Cervantes (szervántesz - 1547-1616), Lope de Vega (1562-1635), Góngora (1561-1627) és Calderon (kalderón - 1600-1681), az olasz Tasso (tasszó - 1544-1595) és Marino (1569-1625), az angol Milton (1608-1674), a magyar Pázmány Péter és Zrínyi Miklós.
A  reneszánszot  a  magyar irodalomban is    másfél  évszázados
barokk korszak követi, s ez kb. a 17. század elejétôl az  1770-es
évekig, a felvilágosodás kezdetéig tart. A magyar barokknak is  -
mint  minden más stílusirányzatnak - többféle  változata  alakult
ki.A  magyar  barok legnagyobb  képviselôinek  számitanak:Pázmány
Péter  jezsuita a volt esztergomi érsek,Zrinyi Miklós a költô  és
hadvezér.

    Ugyancsak   a   magyar  barokhoz  tartoznak   a   kuruc   kor
névtelen,vagy kevésbé ismert kurucdalok szerzôi, de örökre beirta
nevét   a   magyar  irodalomtörténetébe  Mikes  kelemen   aki   a
törökországi  leveleivel  gazdagitja  irodalmunkat.A   harminchét
levél    a    bujdosókurucok    szzomoru    bujdosók    életével,
szabadságvágyával,  a  nagyontávolra  maradt  haza   szeretetével
foglalkozik.

     A  barokk  kor  rövid  áttekintése  után  ismerkedjűnk   meg
számitógépes  feldolgozásban  a kiemelt szerzôk  alkotásaival,  a
névtelen kurucok dalaival!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése