google.com, pub-5333805121326903, DIRECT, f08c47fec0942fa0

2012. november 29., csütörtök

Csoóri Sándor magyar líra


Csoóri Sándor (1930-) művészi magára találása  meglehetôsen  elhúzódott,
hosszú   küzdelem   eredményeként   valósult  meg.   Indulásakor   a   népi
hagyományokat követte, majd a modern európai költészettel való  találkozása
nyomán  a  kötetlenebb  költôi  képzeletnek  juttatott  nagyobb   szerepet.
Nyugtalan  alkotó szellem, aki mindig új költôi vállalkozásba  és  közéleti
küzdelembe fog. A költôi szándék és a valóságos gyakorlat, a művészet és  a
magatartás  belsô  egységét keresi, de tudja, hogy ez az egység  már  nincs
meg,  neki kell megteremtenie versrôl versre. A lét teljességének, a  világ
intenzív  átélésének  vágya  hajtja, de az  elragadottság,  a  kitárulkozás
állapotaival  szemben  gyakran  elfogja  az  elégedetlenség,  a  hiány,   a
beteljesületlenség zaklató élménye is. Versei többnyire rezignáltak, de nem
beletörôdôek, noha végül a magányba, a csendes meditációba vezetnek.

  Költôiségének    legnagyobb   ereje   a   képteremtésben,   a    villódzó
képzettársítások gazdagságában van. Fogalmazása pontosságából és a jelentés
másfelé  is  sugárzó asszociációiból támad bennünk a  felismerés:  azok  az
egyszerű   dolgok,  megfoghatatlan  hangulatok,  melyeket  Csoóri   rögzít,
kivételes alkalmai az emberi létnek.

  Csoóri  verseinek világában gyakori metafora a "tél" : a hideg  világ,  a
hó.  A  Hó emléke c. versében (1978) a havazás az  elmenekülés  lehetôségét
teremti meg, az utolsó tiszta szembenézés elképzelt jövôjét "egy fennkölten
züllô ország szemével farkasszemet nézve".


      A mais élô és alkotó szerzô életének és munkásságának rövid
ismertetése,  valamint  néhány  kiemelt  versének  elemzése  után
számitógépesfeldolgozásban     olvassuk     el     e      kiemelt
verseket,valamint  összegyűjtött  verseineka  kötetét.  A  magyar
Rádió  Hangarchivumából  hallgassuk meg:. A  halálra  táncoltatott
lány című  balladajátékát!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése